2013. április 30., kedd

Sóska leves








Nem ám holmi mirelit sóskapüréből, hanem igazi sóskalevelekből készített leves. Ahogy régen ettük, mikor még a Nagymamám főzött.

Egy csomag sóskát vettem a piacon attól a nénitől, akitől általában a zöldségféléket szerzem be. Tudom, hogy a hagyományos kertészkedés híve, és semmi olyat nem használ, amitől valami bajunk esne.







Nem bio gazda, de tudja, hogy mit mivel vessen együtt, hogy ne kelljen vegyszereket használnia, és tudja, hogy ha mégis valami kártevő elszaporodna, mi az a természetben megtalálható dolog, legyen az növény, ásvány, vagy akár bogár, amivel vissza tudja szorítani, mert ahogy ő mondja, minden kártevő, és gomba ott van, ahol a haszonnövény is van, csak nem mindegy, hogy nekik adjuk a termést, vagy mi magunk akarjuk megenni.  A szerint kell cselekedni.

Hozzávalók:


½ kg sóska
2 evőkanál vaj, vagy olaj
csipet só
½  l tej
½ l víz
1 kanál liszt
édesítő, vagy cukor




A sóskát megtisztítjuk, a tisztítása annyi, hogy a levélnyelet eltávolítjuk a levélről, és folyóvíz alatt megmossuk, lecsepegtetjük. 




A vajat, vagy az olajat felforrósítjuk, és a lecsepegtetett sóskát megfonnyasztjuk, és vízzel feleresztve, csipet sóval megfőzzük. Addig főzzük, amíg a levelek szétfőnek. Nem kell félni, nem fog teljesen szétesni, csak kicsit kisebb darabok lesznek belőle. A kanál lisztből és a tejből habarást készítünk, és a kész sóskához adjuk, majd felforraljuk. Hozzáadjuk a cukrot, és tálaljuk.





Én úgy szeretem, hogy egy kis olvasztott vajat a tetejére csurgatok, és vékonyra vágott kenyeret eszek hozzá.
Annak idején a Mama így csinálta, így adta nekünk, és most is így esik igazán jól






2 megjegyzés:

Névtelen írta...

eztareceptet kerestem koszonom a felesegemis igykeszitete

Zsóka írta...

Örülök, hogy rátaláltál, és ezzel egy emlék újra éledt.

Kovászos fehér kenyér

Hetek óta készítem a kovászomat. Lievito Madre névre hallgató édes kovászt, ami nem tartalmazza azt a savanyú ízt, ami miatt sokan n...