Rostos narancs-sárgarépa üdítő

Mennyi lehet az a mennyiség, amit egy gyerek meg tud inni a neki ízlő üdítőből. Szerintem mérhetetlen.

Ma készítettem nekik egy kis narancs-sárgarépa üdítőt. Tudom jól, hogy a cukros lötyik nem túl egészségesek, de ebben a cukor helyett nyírfa cukor van, és rengeteg zöldség-gyümölcs.

Valahol olvastam, hogy a répában levő ásványi sók, vitaminok könnyebben érvényesülnek, ha nem nyersen, hanem főtt állapotban kerülnek a szervezetbe. Ez jó, mert ezt az üdítőt főtt répából és narancsból kell készíteni. A legfontosabb, hogy az adalékoktól ez is mentes, rostos, és imádják a gyerekek. Persze az egyikük megjegyezte, hogy talán túl rostos, de neki leszűrtem nagylyukú szűrőn, és úgy már semmi kifogása nem volt ellene.

Hozzávalók

1 kg sárgarépa

3 db narancs

1 db citrom

2 teáskanál citromsav

½-1 kg cukor vagy annak megfelelő mennyiségű édesítőszer(nálam ez 30 dkg nyírfa cukor volt)

víz, a hígításhoz

A répákat megpucolom, felkarikázom. A megmosott narancsokat és a citromot zöldséghámozóval vékonyan meghámozom, majd levágom a fehér héjrészét és kifilézem. A vissza maradt hártyából is jól kinyomom a levét. A répát, a citrus héjat és a citrusfélék húsát felteszem főni a citromsavval. Amikor megfőttek, bot mixerrel, vagy turmixszal jó alaposan pürésítem. Hozzá teszem az édesítőszert, - ez lehet cukor, vagy bármilyen édesítő, a lényeg, hogy a sűrűség is és az íz is szörpszerű legyen. Felforralom a cukorral, és két féle képen tárolhatom. Vagy eredeti sűrűségében üvegekbe teszem, lezárom és dunsztolom, majd hagyom kihűlni, és elteszem a kamra polcára. Vagy pedig 1:5 arányban hígítom, és úgy teszem üvegekbe, de akkor érdemes kétszer dunsztolni. Egyszer forrástól számítva 30 perc, majd 24 óra múlva újra felforraljuk alatta a vizet, és akkor még 15 perc, majd hagyjuk a dunsztban kihűlni, és csak azután tesszük a kamrába. Nálam ez a művelet úgy néz ki, hogy egy üveg szörpöt a hűtőbe teszek, majd a többi hígítom, és rövid ideig tárolom, mert nem csak a gyerekek járnak rá. A répától nálunk már mindenki jól fütyül, és a nyulak is előre köszönnek.

Házi majonéz készítése

Tudom, nagyon sokan leírták már hogyan készítik a majonézt házilag. Én viszont még nem. 
Igaz, hogy nem először csinálom, mert szeretem a házilag készített dolgokat, főleg, ha belegondolok abba, mi minden nem kerül bele egy ilyen házi készítésű élelmiszerbe, amit a nagyok kéretlenül is beletesznek.

A lényeg, a lényeg. A gyerekek, amíg nálam vannak, lehetőleg minél kevesebb adalékot, és egyéb nem kívánatos dolgot egyenek meg.
Imádják a Nutellát, aminek a receptje itt található, szeretik a töklekvárt, és sorolhatnám, mennyi minden a kedvencük közé tartozik. 
Szerencsére mind a hárman jó evő gyerekek, - bár egy nagyi folyton folyvást tömné az unokáit, és panaszkodik, ha az nem eszik meg egy fél disznót egy evésre.

De térjünk vissza a majonézhez.

Hozzávalók 3 dl kész majonézhez

1 tojássárgája

1 teáskanál mustár

1 evőkanál citromlé

csipet só

1-2 kiskanál porcukor

2 ½  dl olaj

A legfontosabb, hogy minden egyforma hőmérsékletű legyen. Ha mondjuk a tojás és a mustár hideg, legyen hideg az olaj és a citrom is. 
Amikor tudom, hogy majonézt akarok készíteni, már reggel kiveszek mindent, hogy kellő képen felmelegedjenek a hozzávalók.  

A robotgépbe teszem a tojássárgáját, csipet sóval meghintem, hozzá adom a citromlét, és a mustárt, bele teszek egy kiskanál porcukros, és 1-es fokozaton el kezdem a keverést. Természetesen keverhetjük kézi habverővel, vagy kitartóak fakanállal is.

Amikor szép sima, elkezdjük nagyon lassan, szinte cseppekben hozzáadni az olajat. És most elárulom, szándékosan nem írtam milyen olajat. Van, aki esküszik az olívára, és el sem tudja képzelni másból, de én általában sima napraforgó olajat szoktam használni, mivel túl karakteresnek tartom az olíva olaj ízét. 
Szóval, amikor már látszik, ahogy az olajat "felveszi" a tojás, egyre bátrabbak lehetünk. Ekkor már vastagabb sugárban önthetjük az olajat bele. Nálam általában 2-2 ½ dl olaj kell egy sárgájához, és elég bele 1 kanálka porcukor. 
Természetesen mindenki másképp szereti, és éppen ez a jó az egészben. Mindenki úgy ízesíti, ahogy neki a legjobb. Lehet savanyúbb, vagy édesebb. Az a legfontosabb, hogy a családnak pont a kedvére való legyen. 
És persze tartsuk hűtőben, s lehetőleg fogyasszuk el mielőbb, mivel friss tojás van benne. 
Az én tapasztalatom az, hogy egy hét alatt fogyjon el, bár én a saját tyúkjaim tojását használom, és azok garantáltan frissek.

A saját készítésű majonézünk pedig olyan finom, hogy a bolti mellé sem állhat.

Kamra lesen

Nem szeretem az ilyen esős napokat. Nem lehet kimenni, mert az eső hideg, és fáj ahogy az arcunkba csap. Mit is lehet ilyenkor csinálni. Persze, persze, mindig lehet mit csinálni, csak szét kell nézni, és máris akad olyan, amit arrébb kell tenni, ki kell takarítani, át kell rendezni, és sorolhatnám reggelig. 

Az unokáim szerencsésen megérkeztek, de már közel sem igénylik az egész napos törődést mint korábban, talán azért is jutott időm kicsit körülnézni a kamrában. Sajnos nagyon kicsi helyen kell eltárolni minden korábban készült befőttet, és egyéb finomságot.Egy kicsit rendet tettem, de közel sem sikerült úgy ahogy akartam. 

Zöld paradicsom marmaládé

A maradék zöld paradicsom, amit az enyészettől meg tudtam menteni egy nagyon finom marmaládévá vált. Ehhez természetesen citrus félékre van szükség, ugyanis a marmaládé elengedhetetlen kelléke, hogy a narancs, vagy a citrom részese legyen a csodás lekvárfélének.

hozzávalók

1 narancs 
1 citrom 
1 csésze víz 
4 csésze zöld paradicsom, vágjuk apróra 
2 csésze nádcukor 
3 evőkanál friss gyömbér, aprítva

Zöldséghámozóval távolítsuk el a megmosott citrusfélék héját. Filézzük ki őket, és tegyük félre. Egy kis lábasban forraljuk fel a levágott héjakat 1 csésze vízben, kb. 5 percig. Az apróra vágott zöld paradicsomhoz adjuk a citrusfélék héját, valamint a kifilézett gyümölcsöt, hozzáadjuk a cukrot, a felaprított gyömbért, és főzzük 2 órán át, amíg lekvár sűrűségű lesz. Alkalmanként keverjük meg. Tisztára mosott csírátlanított üvegekbe szedjük, és csavarjuk rá a tetejét. Forró vízfürdőben 10 percig dunsztoljuk.

Fantasztikusan citrusos ízű, kicsit sűrűbb állagú lekvár készül belőle.

Sajttal töltött paprika paradicsomos babbal

Valami kell vacsorára. Amikor közeledik a hideg, szívesen eszünk meleg vacsorát. Még mindig a maradékokat kell ehetővé változtatni. A kockasajt, a maradék felvágott, egy kis kápia paprika, tökéletes vacsorára. Nem nehéz, mégis laktató. Jó nem mindenki eszi szívesen a babot éjszakára, de az a három kanál pont tökéletes köretnek bizonyult. És ha már tyúkok kapirgálnak az udvaron, tojás is akad. A”lyukas tojás” ahogy a kis unokám nevezi a tükörtojást, csak még inkább tökéletesítette a ma esti vacsit.

Biztatni szeretném a kezdő háziasszonyokat, is hogy bátran próbálkozzanak, hiszen saját kreációjuk hozza meg igazán a kedvet, ezt elrontani nem lehet. És mivel a saját maradékait készíti el, biztosan a saját ízlésének megfelelő lesz.

hozzávalók 3 személyre

6 db kápia paprika

20 dkg krémsajt, vagy kockasajt

10 dkg bármilyen felvágott felkockázva

3 db tojás

1 doboz paradicsomos babkonzerv

olaj a sütéshez

A krémsajtba belekeverjük a felkockázott szalámit, esetleg sült vagy főtt húst, vagy akár ki is hagyhatjuk, és csak a paprikák levágott végét vágjuk apróra és azt keverjük bele a sajtba. A sajt lehet vegyesen krémsajt, kockasajt, reszelt sajt, lehet ízesített, vagy natúr, végül is a maradékok felhasználásáról van szó. Ha szükséges ízesítjük, sóval, borssal, apróra vágott snidliggel, esetleg petrezselyem zölddel, bármivel, ami van, vagy ami az ízlésünknek megfelelő.  Egyszóval ez egy alternatív sajttal töltött paprika. A paprikák végét levágjuk, és ezzel a sajtos keverékkel megtöltjük. Megolajozzuk, és hőálló tálba tesszük. 180 fokos sütőben megsütjük, kb 15 perc alatt. Grillezhetjük is.

A paradicsomos babot edénybe tesszük, felmelegítjük, ezt is ízesíthetjük tovább. Lehetőleg azzal az ízesítővel, amit a sajthoz is használtunk. Fő, hogy az ízek között a harmónia meglegyen.

Egy-egy tükörtojással tálaljuk.

Káposztával töltött paprika

Egy káposzta, így ősszel hatalmas tud lenni. Ha már a piacról hazacipelem a káposztás cvekedlihez valót, a többi sem mehet a nyulaknak. 

A maradékok felhasználása zsebbe nyúlós téma. A maradék pörköltből, nagyszerű gulyás leves lesz a káposztás kocka előtt, míg a maradék káposztával, megtöltök néhány pritamin paprikát, és az általunk olyan nagyra tartott vödrös savanyúsághoz teszem. Milyen jó is lesz ha megérik, és egy kis sült kolbásszal megesszük.

A legyalult káposztát besózzuk, hogy a só a felesleges levet kiszívja, majd jól ki is csavarjuk. A paprikának levágjuk a szár felőli részét, a káposztát összekeverjük némi köménymaggal, és jó szorosan beletömködjük a paprikába. Az így előkészített paprikákat belerakjuk a többi savanyúság közé, amit már nyár elejétől gyűjtögetünk, a vitamin szegény téli hónapokra.

A vödrös savanyúság pedig a következő képen készül. Itt szeretném megjegyezni, hogy ebből a léből lehet arányosan kevesebbet is készíteni, és üvegekbe is rakhatjuk a zöldségeket, nem feltétel a hordó.

Ez a folyadék mennyiség egy 15 literes vödörhöz elegendő.

Vödrös savanyúság

7  l hideg víz

7  g borkén

5 dl 20 %-os ecet

28 dkg só

48 dkg cukor

10 db babérlevél

köménymag,

mustármag

borókabogyó

koriandermag

csöves erős paprika, vagy cseresznyepaprika

       30 szem fekete bors

1 tk szalicil, vagy nátrium benzoát

A vízbe feloldom a sót, a cukrot, beleteszem a fűszereket, a borként,  a nátrium benzoátot, és máris készen áll arra, hogy bármikor hozzáadjuk a savanyításra szánt zöldségeket. Természetesen a fűszereket a saját ízlésünknek megfelelően készítsük el. Ami fontos a borkén, és a tartósító, hiszen az teszi lehetővé, hogy roppanós savanyúságunk sokáig eltartható legyen. A zöldségek hozzávetőlegesen egy hét eltelte után fogyaszthatóak.

Kovászolt zöld paradicsom télire

Néhány nap még, hogy az összes zöld paradicsomot feldolgozzam. Mivel az időjárás kegyes, így nem hagyhatom, hogy az enyészeté legyen.

Ma egy kovászolt paradicsomot készítettem. Több éve készítem, és remélem az idén is olyan finom lesz, mint szokott. Ez egy olyan savanyúság, amit mindenki szeret, aki a kovászos uborkát szereti.

Hozzávalók

apróbb szemű paradicsom

fokhagyma

sárgarépa

kapor

tárkony

mustármag

szemes bors

asztali só

víz

1-2 csili

A zöldségeket alaposan megmosom, a répát megtisztítom és felszeletelem.  Egy üvegbe rakom a kaprot, a fűszereket, erre a sárgarépával és néhány fokhagymagerezddel a zöld paradicsomot. Mi szeretjük a csípős ízt, ezért egy-két piros csilit mellé szoktam dugni. Persze nem a méreg erősből, hogy azért a kovászolást ne nyomja el az égető fájdalom.

Elkészítem a felöntő levet. Minden liter vízhez 1 evőkanál konyhasót számolunk. A vizet felforralom, feloldom benne a sót, és amikor már langyos, felöntöm vele az üveget. 2-3 napig csak tányérral lefedve tartom szobahőmérsékleten. Amikor erjedésnek indul, és a nagy forrás lezajlott, a leve zavaros lett, akkor felöntöm még egy kis sós vízzel, amit félre tettem a felöntő léből, hogy ellepje a paradicsomot, bambusz nyársat méretre vágok, és keresztben  bele teszem az üvegbe, hogy a lé alatt tartsa a zöldséget, rácsavarom az üveg tetejét, és a kamra polcra teszem. Lehetőleg sötét, hűvös helyre. Pár hét alatt a leve letisztul, és lehet fogyasztani.

Zöldparadicsom chutney

Imádom a chutney-t. Amióta megkóstoltam, egyszerűen nem tudok ellenállni. Persze nem is akarok. Rengeteg zöld paradicsom van még a kertben. Pár nap alatt fel kell dolgozni, mert jön a hideg. A mai plusz az ebédhez ebből a mellőzött zöldségből készült. Elmondhatatlanul finom, érdemes kipróbálni.

1  ½  kg teljesen zöld paradicsom
1 kg fanyar alma
2 csésze mazsola,

 1 1/2 csésze kockára vágott hagyma
2 teáskanál finomra darált fokhagyma
2 csésze világos barna cukor
1 csésze kristálycukor
2 teáskanál asztali só
1 1/2 csésze almaecet, plusz egy kicsit több, ha szükséges
3-4 evőkanál finomra darált friss gyömbér, ízlés szerint
1 1/2 evőkanál mustármag
2 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál őrölt fahéj
1 teáskanál finomra aprított friss, erős piros paprika, vagy 1/2 teáskanál szárított pirospaprika-pehely, vagy 1/4 teáskanál őrölt csípős piros Cayenne-bors 

A megmosott zöld paradicsomot és az almákat felkockázzuk, hozzáadjuk a vöröshagymát, fokhagymát, beletesszük a cukrot, és a barna cukrot  (a barna cukor helyett használhatunk mézet is) sózzuk, hozzáadjuk az ecetet. A fűszereket ledaráljuk, és azt is belekeverjük. Hozzáadjuk a durvára vágott mazsolát, és addig főzzük, amíg besűrűsödik. Ez az idő 3-40 perc. Közben kavarjuk, hogy a cukor miatt le ne égjen. Kellemes édes-savanyú csípős ízesítőt kapunk

Fűszeres sertésdagadó

Tegnapi rokonlátogatásunk után valami nagyon könnyű ebédre vágytam. Bár a sertéshús nem tartozik ezek közé, én mégis egy darab dagadót készítettem, fűszeresen. Persze csak azért, mert ennek nem az emésztése könnyű, hanem az elkészítése. És ez ma nagyon fontos volt. Csak beteszem a sütőbe, és semmi felesleges fáradozás, mégis mindenkinek ízlik.

Hozzávalók

1,5 kg sertésdagadó

1-1   mokkáskanál koriandermag, köménymag, egész bors, őrölt fahéj,

1-2   szem szegfűszeg

só

A húst kétujjnyi darabokra vágjuk, a fűszereket megőröljük, sóval összekeverjük, és ezzel alaposan bedörzsöljük.

Olajozott tepsibe rakjuk, alufóliával beborítjuk, és 200 fokos sütőben megsütjük. ½ óra múlva a fóliát eltávolítjuk, ha elég puha a húsunk, akkor pirosra sütjük, ha nem találjuk elég puhának, tegyük rá vissza a fóliát és pároljuk tovább. Butaság lenne azt mondani, hogy ennyi és ennyi idő múlva kész, mert minden húsnak más- és más időre van szüksége. Sok mindentől függ. Az állat korától, fajtájától, attól, hogy mivel táplálták, és így tovább.

Amikor a húsunk megsült, még egy 10 percet pihentessük a kikapcsolt sütőben, majd szedjük ki és a pecsenye levéből készítsünk mellé mártást.

Egy serpenyőben forrósítsuk fel, adjunk hozzá két evőkanál valamilyen finom ecetet, esetleg bort, 2 evőkanál mustárt, kevés vizet, és addig forraljuk, amíg besűrűsödik.

Én egészben sült burgonyát készítettem mellé. Egyforma burgonyákat megpucoltam, és 2-3 mm-enként bevagdostam úgy, hogy azért egyben maradjanak. Sóztam, borsoztam, olíva olajjal meglocsoltam, vajdarabokat tettem a tetejére, és 45 perc alatt 200 fokon megsütöttem.

Amikor a húst ellenőriztem, akkor tettem mellé a burgonyát. Egyszerre lettek készen.

Uborkasalátával kínáltam.

Fehércsokis-vörösáfonyás kalács

Már-már restellem, hogy mennyi kalácsot sütök, de nagyon rá vagyunk „kattanva”.

A nyáron élesztős tésztát nem sütöttem, abban a kánikulában inkább a gyorsan elkészíthető desszertek jöhettek szóba. Most viszont reggelenként szívesen fogyasztjuk egy pohár tejeskávéval, vagy tejjel.

Ma is a rózsakalács tésztája készült, mert nagyon jól bevált, viszont az olvasztott margarinra most 10 dkg fehér csokit, valamint 10 dkg aszalt áfonyát szórtam, miután három részre osztottam a tésztát, külön-külön összetekertem, hármas fonatot készítettem belőle, koszorút fontam, és fél órát pihentetem. Megkentem a tetejét tojássárgájával, ollóval becsipkedtem, újabb 30 perc pihenés, és 180 fokra előmelegített sütőben 35 perc alatt megsütöttem.

Az alábbi videón jól látszanak a fázisok. Én is ott láttam, és szeretném veletek is megosztani. Persze az enyém elsőre nem sikerült annyira szépnek, de a következő valószínűleg már szebb lesz. Legközelebb bátrabb leszek, és jobban be fogom csípni, viszont lehet, hogy kicsit alacsonyabb hőfokon sütöm.

Margarinos kenyér

Mindenki tud kenyeret sütni, és ennek egyik bizonyítéka az, hogy én is. 

Az első próbálkozások nem mindig sikerültek, de egy kivételével mindig elfogyott. Az-az egy, valami külföldi oldalról készült, és az ízlés ugye eltérő. Egy kenyér ne édes és ragadós legyen, hanem kellemesen sós, könnyű, lyukacsos, de ne túlzottan, szóval ízletes legyen. A margarinos kenyér pont ilyen. 

A szomszéd város tigriskenyere készül margarinnal, és olyan kapós, hogy nem győznek belőle eleget készíteni. Bár minden nap dél körül kerül a polcra, mégsem marad egy órán belül egy darab sem. Tehát finom.

Próbáltam hasonlót készíteni, és meglepődtem, hogy milyen jól sikerült. Bár nem rizslisztes bevonattal készítettem, csak hagyományos cipó sült belőle, mégis gyorsan elfogyott. Mivel ma van a kenyér világnapja a bejegyzés aktualitása tökéletes.

Hozzávalók

60 dkg kenyérliszt

300 ml langyos víz

3 dkg élesztő, vagy ennek megfelelően kovász (én nem szeretem a kovászos kenyeret)

1 tk cukor

1 tk só

5 dkg olvasztott margarin

A langyos vízben feloldom az élesztőt, a cukrot, és 30 dkg liszttel összekeverem. Ezt este készítem el és a hűtőben tölti az éjszakát. Másnap reggel a sót összekeverem a maradék liszttel, és belegyúrom az előtésztába, megolvasztom a margarint, mintha kalácsot szeretnék csinálni, és beledolgozom.  Jól megdagasztom, és egy órát meleg helyen kelesztem. Mikor duplájára kelt, a levegőt kinyomom belőle, megformázom vagy cipónak, vagy vekninek, és újabb órát kelesztem. Langyos vizes kézzel megsimogatom, éles késsel bemetszést készítek rajta, és 210 fokra előmelegített sütőbe teszem. 10 perc múlva 180 fokra visszaveszem a hőmérsékletet, és 50 perc alatt készre sütöm. Rácson hagyjuk kihűlni.

Rántott patisszon kapormártással

Méltánytalanul háttérbe szorult az utóbbi időben a kapor. Pedig milyen finom egy kis rántott patisszonnal  Aki persze előnybe részesíti a húst, annak egy darab főtt, vagy sült hússal néhány falat főtt krumplival mennyei eledel lehet.

Sajnos az ősz beköszöntött, így mi is el kezdtük a kert letakarítását. Elbújva találtunk 2 patisszont  Frissen és kívánatosan mosolyogtak, mondván, hogy szeretnének egy hétfői ebédmeghívást kieszközölni nálam. Én pedig mint jó házigazda szívesen látom őket az asztalon.

A mai menü csak így egyszerűen, hétköznapiasan rántott patisszon kapormártással.

A  tököcskéket megpucoltam, kimagoztam, és felszeleteltem, sóztam, borsoztam, és félre tettem pihenni.

Addig elkészíttetem a kapormártást.

hozzávalók:

3 evőkanál olaj

2 evőkanál liszt

1 csokor kapor

1 teáskanál ételízesítő Vega mix

só

víz

2 evőkanál ecet

3 evőkanál cukor

Az olajat felforrósítottam, és a lisztet beletéve világos rántást sütöttem. Az apróra vágott kaprot beledobva, egyet pirítottam rajta, majd felengedtem vízzel. Sóztam, hozzáadtam a Vega mixet, és alaposan kiforraltam. Közben természetesen a rántástól besűrűsödött. Egy pohár tejfölt adtam hozzá, majd a cukrot és az ecetet.

A sóval és a borssal „pácolt” patisszont lisztbe, tojásba, és morzsába forgattam, és olajban kisütöttem.

Tálaltam.

És akik a tojást csinálják nekem. A hölgyek, akik megunhatatlanul csak adják, és adják a tojást a konyhába.

Kefires pogácsa

Második éve fogyasztjuk párommal a kaukázusi kefirt  amit minden nap magam készítek. Ne gondolja senki, hogy ez egy hosszadalmas tortúra, csupán pár percet vesz igénybe. A hatása pedig valami fantasztikus. Most viszont valahogy úgy esett, hogy maradt egy nagyobb adag belőle. Adva volt tehát egy kis pogácsa készítése. A tejfölös pogácsa receptje alapján készült, de tejföl helyett jó sűrű kefir került bele. A pogácsa viszont sokkal finomabbra sikerült, mint eddig valaha is. A leesett forgácsokat összegyúrva, egy kevés lekváros papucs is készült, a férjem nagy örömére, természetesen házi szilvalekvárral.

hozzávalók

1 kg sima liszt

50 dkg margarin

4 dl kefir

4 tojássárgája

2 teáskanál só

5 dkg élesztő

1 tojás a tetejének a kenéséhez

A langyos kefirben felfuttatjuk az élesztőt, bele keverjük a tojások sárgáját. A lisztet a sóval összekeverjük, és a  margarinnal elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a felfuttatott kefires élesztőt, és közepesen kemény tésztává összegyúrjuk. 2 cm vastagra kinyújtjuk és összehajtogatjuk. Lefedve fél órát pihentetjük. Ezt a hajtogatást pihentetést még kétszer megismételjük, azután 2-3 cm vastagságúra kinyújtjuk, felvert tojással megkenjük, a tetejét késsel bevagdossuk, és közepes pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Tepsibe rakjuk, 10 percet pihentetjük, azután előmelegített 180 fokos sütőben 30 perc alatt megsütjük.

Habcsók

Az elmúlt napokban rengeteg tojásfehérjém gyűlt össze a hűtőben. Gondolom, más is eltöpreng azon, mit is lehet vele kezdeni. Habcsókos krémes, csokoládés habcsóktorta, és egyéb habos nyalánkság. Mind-mind kalória bomba, a hozzáadott sok cukor miatt.
Persze ez nekem sem mindegy, mivel a párom cukorbeteg. Próbáltam már sok féle édesítővel készíteni, de nem lett egyik sem tökéletes. De  néha képes az áldozatra, - legyen nekünk jó - ilyenkor jó sok habcsókot készítek, és akkor egy darabig eltelünk vele. Azután napokig, hetekig eszünkbe sem jut. Így volt ez ma is. Habcsók készült, jó sok.

5 db tojásfehérje
25 dkg porcukor
1 evőkanál kukoricakeményítő

A robotgép elvégezte a nagy munkát, bele tettem a szoba hőmérsékletű tojásfehérjéket, és amikor félig már felverte a gép, összeszitáltam a porcukrot a keményítővel, és kanalanként bele adagoltam a fehérjékhez. Addig hagytam dolgozni a gépet, amíg olyan kemény hab lett benne, hogy akár késsel is lehetett volna szeletelni. Ekkor sütőpapírral bélelt tepsibe teáskanállal halmokat raktam, és 150 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütöttem. Ekkor rácsra tettem, és hagytam kihűlni. Akkor a jó, ha még legalább egy fél napig melegen szárad. Persze csak akkor, ha marad belőle.

Tigris zsemle

Nehezen barátkoztam meg a házi zsemlekészítéssel, de egyre szívesebben készítem, sőt kísérletezni is van kedvem. Ennek az eredménye a tigris zsemle, ami igazán finomra sikerült.

Hozzávalók

tészta: 

4,5 csésze liszt 

1,5 csésze meleg tej 

1/2 pohár meleg víz 

3 evőkanál olaj 

2,5 evőkanál cukor 

2 teáskanál só 

1,5 evőkanál szárított élesztő

Tetejére 

1 csésze langyos víz 

1 evőkanál száraz élesztő 

1,5 evőkanál cukor 

1/2 teáskanál só 

2 evőkanál növényi olaj 

1,5 csésze rizs liszt 

Elkészítés: 

4 csésze lisztet, a cukrot, sót, és az élesztőt egy nagy tálban összekeverjük. A közepébe mélyedést készítünk, beletesszük az olajat, tejet, és a vizet. Az ujjainkkal lassan elkezdjük dagasztani a tésztát. Ha túl folyós, hozzáadjuk a maradék lisztet, és puha tésztává gyúrjuk. Azután nedves konyharuhával letakarjuk, és a duplájára kelesztjük.

Egy tálban bekészítjük a rizslisztet, sót, cukrot, és az élesztő. Összekeverjük az olajjal és a vízzel. Ezt a keveréket is hagyjuk kelni legalább 10 percig.

Ha a tésztánk megkelt, nagy tojás nagyságú gombócokat szaggatunk belőle, megformázzuk zsemle alakúra. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, kicsit a tetejét megnyomjuk, és nem túl vastagon bevonjuk a rizslisztes keverékkel. Hagyjuk további 10-15 percig kelni, majd 200-210 fokra melegített sütőben 10-15 perc alatt szép, aranyszínűre sütjük.

Rizslisztes keverékkel a tetején

Hagyjuk kihűlni