Köszönöm, hogy eljöttél hozzám, érezd jól magad! Nézelődj, keresgélj kedvedre!
A főzés alkotás, ha alkotsz, szükséged van visszajelzésre. Ha tetszik amit látsz, vagy kipróbálod valamelyik étel elkészítését, esetleg van olyan amit fontosnak tartasz, oszd meg velem és a kedves idelátogató vendégekkel.

2014. március 17., hétfő

Vaníliás kalács felfújt







Az idei év első kemencézésével töltött napunk március 15-e lett, családi körben a lányoméknál. 
Fantasztikus napsütésre ébredtünk, de a meteorológusok beígérték a szelet és a rossz időt délutánra. Ez be is következett. Alig harangozták el a delet, a szél feltámadt, a nap eltűnt a felhők felett, és a hőmérséklet legalább 10 fokot süllyedt. Mire hazafelé vettük az irányt, már esett az eső.

Még előző nap elkészítettem a medvehagymás pogácsát a napraforgós-tökmagos receptje szerint, amit megtalálsz itt, annyi különbséggel, hogy most magok helyett apróra vágott medvehagymával szórtam meg, és azután hajtogattam.
Természetesen csak kétszer, azután az éjszakát a hűtőben töltötte. Reggel amikor felkeltem elkészítettem a harmadik hajtogatást is. Most már csak a nyújtás és szaggatás híja volt. 


Bekevertem egy dagasztás nélküli kenyeret is, amit megállapításom szerint nem lehet elrontani. 

Természetesen nem lehetett kihagyni egy jó foszlós kalácsot sem, aminek az elkészítését már szintén korábban leírtam.

A kaláccsal azonban némi malőr történt. 
Mint minden ember, én is ugyanúgy készíthetek nem megfelelő dolgot. Nekem most a kalács nem sikerült úgy ahogyan elterveztem.

Történt ez azért, mert kicsit túl kelt a tészta. Igen, nem az volt a probléma gyökere, hogy nem akart az élesztő dolgozni, hanem az, hogy sokáig kellett a megkelt tésztának várnia a sütésre, így hatalmassá dagadva került a kemencébe. Ráadásul a kemence hőfoka kicsit magasabb volt a kelleténél, így megkapta a tetejét, és azután már hiába takartuk le, nem úgy sült belülről, ahogyan kellett volna. Beleszúrtunk egy bambuszpálcikát, nem ragadt már rá a tészta, ezért úgy döntöttünk kivesszük. Hagyjuk hűlni, és azután kiborítjuk a formából. 
Ámde hozzátapadt a formához, és egy óvatlan pillanatban a teteje a kezünkben maradt. Persze kijött az alja is, de a közepe bizony nyers maradt. Semmi gond, úgy ahogy volt, félbeszakadva visszatettük egy-egy sütőedénybe, és betoltuk a kemencébe. Rövid idő alatt meg is sült, ámde kicsit ki is száradt. A puha részéből ettünk langyosan, nagyon finom lett, a vanília sodó nagyszerű kiegészítő volt hozzá. Viszont a maradék igen tetemes mennyiség volt még.  
Mit volt mit tenni, ki azért mégsem lehet dobni ekkora kalácsot, gondoltam a kenyér puding készítése szerint sütök másnap egy kalács pudingot, vagyis egy kalács felfújtat.





Hozzávalók:

30 dkg kalács
15 dkg vaj
1 l tej
1 csomag vaníliás cukor
4 tojássárgája
10 dkg darált dió
1 citrom reszelt héja
4 tojásfehérjéből vert kemény hab
vajjal kikent morzsával meghintett forma

Mindenek előtt a sütőt bekapcsoljuk, és 180 fokosra előmelegítjük. Egy formát vagy egy tálat kikenünk vajjal, és zsemlemorzsával beszórunk, félre tesszük.

A vajat elkeverjük a tejbe áztatott kaláccsal, és a 4 tojássárgájával. Hozzáadunk 10 dkg durvára vágott diót, a cukrot, a reszelt citromhéjat, majd óvatosan a kemény habbá vert fehérjét. Átforgatjuk, és a kikent formába tesszük, majd az előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. 
Langyosan megszórjuk porcukorral, és tálaljuk






Nincsenek megjegyzések: