A kenyerek a gyengéim. Imádok kenyeret sütni, és szinte minden nap gyakorlom is ezt a gyönyörű tevékenységet. Ahogy a lisztből és kovászból kiteljesedik a napi kenyerünk, nálam még mindig felér egy csodával. Előfordul, hogy nem sikerül tökéletesre, de rájöttem annak mindig oka van. Vagy az időjárás, vagy pedig a lelkiállapotom, de ok nélkül nem történhet. A lisztet gyakorlatilag egy helyről szerzem be, és eddig semmi gondot nem észleltem. A Jászberényi liszt bevált, bál általában keverni szoktam, Nagyi titka kenyérliszttel.
Most viszont egy ír szódás kenyér készítésére adtam a fejem. Kíváncsi vagyok az ízére, állagára. Bevallom nem biztos, hogy a kedvenceim közé fog tartozni, valahogy az élesztővel készült burgonyás fehér kenyér ami a nagy kedvencem, de nyitott vagyok az újra.
A hozzávalók
60 dkg liszt ami nálam a következő képpen tevődött össze.
15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
10 dkg zabliszt
10 dkg búzaliszt BL 55
25 dkg búzaliszt BL 80
2/3 teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
2 evőkanál olaj
2 dl kefir
2 dl víz
A liszteket alaposan összekavartam a sóval, cukorral, szódabikarbónával, és egy mélyedést készítettem a közepébe. Beleöntöttem az olajat, majd a kefirt összekevertem a vízzel, és először csak a felét tettem bele, majd az ujjbegyemmel csipkedő mozdulatokkal összedolgoztam, közben adagoltam a kefires vizet.
Lágy, de nem ragadós tésztának kell lennie. Lisztezett deszkán megformáztam, kenyérsütő formába tettem, és egy mélyebb bevágást ejtettem rajta, hogy lehetőleg ne repedjen a kenyér.
180 fokosra előmelegített sütőben 45 perc alatt megsütöttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése