2012. március 21., szerda

Süni

Ilyenkor kora tavasszal, a legkisebb napsütés is kicsal bennünket. Ma már végre jó idő volt, és a cicánk is érzi ezt. Jó sokat napozott, lustán, jóllakottan, ahogy az a cicáknál már csak lenni szokott.
Gondoltam szétnézek a kertben, mi is ami sürgősen elvégzendő, és akkor láttam meg, hogy visszavonhatatlanul itt a tavasz. A sünike felébredt, és keresgél ennivaló után. Látszik rajta, mennyire megviselte a tél, vékony mint a tű, és még nagyon le van lassulva, de egy-két nap és már nem is emlékszik senki mennyi megpróbáltatáson mentünk mind keresztül az elmúlt hónapokban.


A Cicus visszanéz......


....észrevétlen akart maradni, de én megláttam,........


........... nem szívesen háborgattam, csak arra a kis időre, amíg lencsevégre kaptam......






2 megjegyzés:

marisz57 írta...

Aranyos a sünike!Nálunk is előfordul néha, és ha szerencséje va, sikerül a kutyák elől elmenekülnie.

Zsóka írta...

A mi kutyánk csak ugatja.

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...