2014. december 28., vasárnap

Tojásleves









Valami ami nem hús. Olyanra vágyok. Egy kis gyomorerősítő köménymagos levesre, buggyantott tojással, pirított kenyérkockával.






Hozzávalók:

2 evőkanál disznózsír
2 evőkanál liszt
1/2 evőkanál köménymag
1 teáskanál pirospaprika

fejenként 1-2 tojás
tálaláshoz:
pirított kenyérkocka
tejföl





A zsírból és a lisztből rántást készítünk. Amikor rózsaszínű, hozzáadjuk a köménymagot, és kipattogtatjuk a rántásban. Lehúzzuk a tűzről, és pirospaprikával megszórjuk, hideg vízzel feleresztjük. Felforraljuk, és alaposan kiforraljuk a köménymagokat benne. Közben sózzuk, és kb 10 percig főzzük. Ekkor átszűrjük, és amikor felforr, személyenként egy-két tojást buggyantunk bele. Újraforrástól 5-10 percig főzzük, attól függ keményen vagy lágyan szeretjük a tojást. 
Míg a leves fő, pár szelet kenyérből 1x1 cm-es kockákat vágunk amit sütőben, vagy száraz serpenyőben megpirítunk.
A tojás levest egy kevés tejfölre tálaljuk.





2014. december 12., péntek

Narancs marmaládé saját pektinjével




Ennek a lekvárnak a lényege, hogy a saját pektin oldódjon ki, és az zselésítse. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a héjat is rajta hagyjuk, mivel a héj alatt található a gyümölcspektin.
Tudom kicsit furcsa, de nagyon finom, hiszen keserédes íze a karácsonyi kalács legjobb kísérője.

Hozzávalók:

4 db narancs
2 citrom
1 kg cukor
2 liter víz

Vékonyan felszeleteljük az alaposan megmosott gyümölcsöt, és hozzáadjuk a vizet. Felforraljuk, majd a cukrot beletesszük, és addig keverjük amíg a cukor el nem olvad. 
Ekkor befedjük, és másnapig hagyjuk ázni.
Másnap felmelegítjük, és főzzük legalább 30 percig. Ekkor zselépróbát végzünk. Ha a hideg tányérra cseppentett lekvár bebőrösödik, megfelelő, és mehet a sterilizált üvegekbe. Zárjuk le a tetejét, és hagyjuk száraz dunsztban kihűlni.
Lehetőleg bio citrusokat használjunk, vagy alaposan áztassuk ki a gyümölcsöket langyos szódabikarbónás vízben. 




2014. december 2., kedd

Kolbászos-szalonnás lencseragu





A tavaly karácsonyi Nők lapja konyhájából főztem az alábbi finom ebédet. Bár nem igen szoktam egy az egyben követni a recepteket, hiszen tapasztalataim során észre veszem időben, ha valami nem odavaló, vagy nem a mi ízlésünknek megfelelő. Ez a recept viszont tökéletes. Ezt valószínű, hogy a közreadónak köszönhető, hiszen rengeteg olyan receptet olvastam már tőle, amit érdemes volt el is készíteni. A recept eredetije a sülvefőve.hu-n található.

Hozzávalók:
40 dkg főzőkolbász
10 dkg húsos szalonna
1 evőkanál olaj
2 fej vöröshagyma
1 nagy sárgarépa
2 gerezd fokhagyma
3 ág friss rozmaring
30 dkg legalább 2 órára beáztatott lencse
40 dkg hámozott paradicsom konzerv
1 evőkanál fehér borecet
1 liter húsleves
só, bors,
2 evőkanál apróra vágott zöldpetrezselyem




A felhevített olajon olvasszuk ki a szalonnát, és süssük meg a kolbászkarikákat. Azután vegyük ki, és a fennmaradt zsiradékban pároljuk meg a vöröshagymát, és a felszeletelt sárgarépát. Adjuk hozzá a zúzott fokhagymát, és kb 5 percig pirítsuk a zöldségeket. Ezután tegyük vissza a kolbászt, és a szalonnát, tépjük rá a rozmaring leveleket, adjuk hozzá a lencsét, öntsük bele a felaprított konzervparadicsomot, természetesen a levével együtt, öntsük fel a húslevessel, ízesítsük a borecettel, sózzuk, borsozzuk. Fedő alatt közepes lángon, néha megkavargatva főzzük 40-50 percig. A végén szórjuk meg a zöldpetrezselyemmel és tálaljuk. Friss puha kenyérrel tökéletes ebéd, vagy vacsora.


2014. november 28., péntek

Friss gombaleves




Rengeteg gombát ad a természet az utóbbi hónapokban. Mindenhol látni, milyen hatalmas kosarakkal szedik ezt a finomságot. Természetesen aki nem ismeri a gombát, feltétlenül vizsgáltassa be gombaszakértővel. Nekem szerencsém van a párommal, hiszen házasságunk elejétől fogva jár gombászni, mikor milyen sikerrel, de mindig nagy lelkesedéssel. Annak idején még szeretett apósom tanította meg a gombák ismeretére, majd tovább képezte magát, így szerencsére, szinte minden nálunk fellelhető gombáról tudja ehető-e vagy sem.
Tegnap bár nem kereskedelmi mennyiséget, de kicsiny családunk számára elegendő gombát hozott. Az este pirított gombát készítettem a kései laskagombából, ma viszont a levesünk készült a lila tönkű pereszke és az ízletes csiperkéből. 
Csak olyan hagyományos régies gombaleves, mert nekünk az az egyik nagy kedvencünk. Semmi cicoma, semmi flanc, csak egyszerűen, póriasan. 



Hozzávalók:

30 dkg friss gomba 
2 evőkanál vaj
1/2 fel hagyma
1 evőkanál liszt
1 répa
1 petrezselyem gyökér
vagy húsleves, akár kockából is.
só, bors, petrezselyemzöld
1 marék rizs
1 dl tejföl (el is maradhat)
1 zsemléből zsemlekocka





A gombát áttisztogatjuk, kockára vágjuk, és a vajon az apró kockára vágott hagymával megpároljuk, és zsírjára pirítjuk. Természetesen más zsiradékot is használhatunk, de a vaj egy krémességet ad a levesnek.
Rászórjuk a lisztet, azzal is jól átkeverjük, kicsit tovább pirítjuk, majd felöntjük húslevessel, vagy vízzel. Beletesszük a karikára vágott zöldségeket, majd szükség szerint sózzuk, borsozzuk. Ha húslevest, vagy leveskockát használunk legyünk körültekintőek a sózással. Egy marék rizst beleszórunk, és puhára főzzük. Mire megfő a rizs, kész a zöldség és a gomba is. A tejfölt elkeverjük a forró levessel, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet. Pirított zsemlekockákkal tálaljuk.






2014. november 23., vasárnap

Egyszerű diótorta





Szerencsés vagyok, hiszen diófa van az udvaron, így remélem mindig lesz annyi dió, amennyi a háztartásunkban szükséges.
Névnapra diótortát készítettem, mellyel igazán sikert arattam kicsiny családunkban. 
A tortaalap egy mindig tökéletesre süthető tortalap, melynek a receptjét megtaláljátok itt, de nagyon megfelelő hozzá akár a vizes piskóta is, melynek a receptjét itt olvashatjátok.

A krém pedig ami az egyszerűségét tovább fokozza, az, hogy könnyen beszerezhető hozzávalókból, a lehető legkevesebb munkával elkészíthető.
Hozzávalók:
1 csomag vaníliás pudingpor
3,5 dl tej
25 dkg vaj vagy jó minőségű margarin
25 dkg porcukor
25 dkg darált dióbél

A tejből és a pudingporból krémet főzünk az előírásoknak megfelelően, folpackkal lefedve hűtsük ki. Közben a puha vajat a porcukorral kavarjuk habosra. Akkor jó, ha ujjaink között tapintva nem érezhetőek a cukor szemcséi. A kihűlt krémet lazítsuk fel kevés habos cukros vajjal, majd az egésszel keverjük simára, csomómentesre. Ekkor adjuk hozzá a darált diót, amivel könnyedén átforgatjuk.

A tortalapot három egyenlő részre vágjuk, és a krémmel megkenjük. A tetejét is a krémmel vonjuk be, majd hagyjuk teljesen kihűlni. Ezután tejszínhabból, vagy a krémből félretett maradékból nyomjunk nagy csókokat a tetejére, amit fél diókkal díszítsünk. 
Természetesen csokoládéval is bevonhatjuk a tetejét.





2014. november 12., szerda

Káposztás bab




Készítettem ezen az őszön savanyú káposztát, és be kell valljam, lényegesen finomabb mint a bolti társai. Talán gyerekkoromban ettem ilyen finomat, amikor még nem egy hét alatt készült, mint a mostani gyors érlelésűek. 
Persze tudom én, mielőbb pénzt akarnak látni, de milyen áron. 
Éppen az ilyen és hasonló hamisítványok elkerülésére találták ki, hogy legyünk bátrak, és nyúljunk vissza a gyökereinkhez. Nem kell feltétlenül káposztaföld ahhoz, hogy magunk is készíthessünk savanyú káposztát, akár tölteni valót is.
Az elkészítési módot megtalálod itt a blogban.

Most pedig haladjunk tovább. Igyekszem takarékoskodni, nem csak azért, mert olcsóbb, hanem azért is, hogy másra több jusson. És sajnos manapság nagyon meg kell gondolni mire költjük a pénzünket. 

Szétnéztem ismét a kamra és a hűtő polcain. 
A káposzta ugye adott volt, hiszen egy kilónyi várta, hogy rákerüljön a sor. 
A kamrában konzervbab mindig van pár dobozzal. A Piedone pizza elképzelhetetlen nélküle, és a hagymás bab is gyorsabban elkészül, ha dobozost használunk. Természetesen szárazbabot is tartok itthon, mert a babgulyás azzal az igazi. Sőt a savanyú babfőzelék csakis száraz gyöngybabbal készítve lesz jó.
Egy darab csípős kolbász, valamint 50 dkg darát hús még tegnapról maradt a hűtőben. Ezekből lesz

a legkönnyebb egy finom káposztás babot készíteni.

Hozzávalók:

1 kg apró káposzta
1 fel vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 teáskanál pirospaprika
10 dkg füstölt szalonna, vagy egy-két kanál sertészsír
2 doboz konzervbab, vagy 20-25 dkg előző este beáztatott szárazbab
50 dkg darált hús
15 dkg csípős füstölt kolbász
2-3 marék rizs, vagy gersli
só, bors, borsikafű

A szalonna zsírját kiolvasztjuk, és a vöröshagymát üvegesre pároljuk benne. Beletesszük a zúzott fokhagymát, átfuttatjuk, és beletesszük a darált húst, fehéredésig pirítjuk. Hozzáadjuk a felszeletelt kolbászt, amit szintén sütünk kicsit, és a pirospaprikával megszórjuk. bele tesszük a káposztát, felöntjük vízzel. kb. 1-2 cm-el érje túl a víz a káposztát.
- Ha beáztatott szárazbabbal készül, a babot is most adjuk hozzá, és addig főzzük, amíg a bab meg nem puhul. Ha konzerv babot használunk azzal csak a végén kell összeforralni.

De maradjuk az én általam készített változatnál. Ahogy felforrt, hozzáadtam a rizst. Mindenkinek egy marékkal számoltam. Kóstoltam, és sóztam, borsoztam, és egy kiskanál borsikafűvel ízesítettem. A rizs és a káposzta puhulásáig főztem. Ez úgy 30 perc lehetett, és ekkor két doboz babot lecsepegtettem, és beleöntöttem az ételbe. Hagytam hogy felforrjon, és friss ropogós kenyérrel, tejföllel tálaltam.














2014. november 11., kedd

Paradicsomos bazsalikomos húsgombóc




Gyors ebéd, hiszen Márton nap ide, vagy oda, amit meg kell csinálni, azt már csak meg kell csinálni. 
Egy kis paradicsomlé, és még a kertből felszedett saját bazsalikom, némi darált disznóhús, és tökéletes ebéd kettőnknek. Kitűnően eltüntethető ilyenkor a maradék tészta, a sorakozó zacskókból.

Nem értem ezeket a csomagolásokat. Ezelőtt fél kiló volt egy csomagban, az elég volt kétszeri főzéshez, ha köretnek készült. Most 40 dkg kerül egy csomagba, viszont nem kell egy főzéshez annyi, csak kb 25-30 dkg, és így mindig marad valamennyi későbbre. De mivel ritkán veszek tésztát, -ugyanis leginkább magam készítem, - elfelejtem, hogy már milyen van otthon, és így előfordul, hogy több féle 10-15 dkg-os csomagok sorakoznak a poncon. 
Most kettőt párosítottam, hiszen ugyan az a gyártó és ugyan annyi a főzési idő. Gondolom az összetétel szintén ugyanolyan. Mivel jól gondolkoztam, így sikerült is tökéletes vegyes tésztaköretet főznöm a paradicsomos húsgombóchoz.

Hozzávalók a húsgombóchoz:

40 dkg sertés, marha vagy baromfi darált hús
1 gerezd fokhagyma
1/2  fej vöröshagyma
só, bors,
1-2 evőkanál olíva olaj a sütéshez

a paradicsomszószhoz:

1/2 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
csili
1 liter paradicsom ivólé, vagy 3 dl sűrített paradicsom
1 teáskanál cukor
só, bors, oregánó
1 kis csokor bazsalikom levél

A darált húst a hozzávalókkal alaposan összegyúrjuk, - (a vöröshagymát nagyon apróra vágjuk, a fokhagymát legjobb ha pépesítjük) - és apró gombócokat formálunk belőle
Egy serpenyőbe olajat teszünk és a gombócokat megsütjük benne. 
Közben forgassuk, hogy mindenhol megpiruljon.
Azután tálba szedjük, és a visszamaradt olajban a a másik fél apróra vágott vöröshagymát megpároljuk. 
Hozzáadjuk az apróra vágott csilit, de tehetünk bele csilipelyhet is, majd a fokhagymát. és felöntjük a paradicsomlével. Ha sűrített paradicsomot használunk adjunk vizet, hogy a sűrűséget be tudjuk állítani. Sózzuk, borsozzuk, egy kis kanál cukorral édesítjük. 
Tegyük bele az oregánót, majd rakjuk vissza a gombócokat. Együtt főzzük, amíg a hús meg nem fő, és a paradicsom besűrűsödik. 
Ekkor adjunk hozzá apróra vágott friss bazsalikom leveleket, és egyet forraljunk rajta.


Kifőtt tésztával, spagettivel, vagy makarónival tálaljuk.














2014. november 8., szombat

Budai kuglóf










A mama szakácskönyvében leltem egy régi receptre, a többi kézzel írott papíros között. 
Nem tudom ki írta le, de nem az ő kézírása.  Már akkor is nagy divatja volt egy-egy bevált étel, vagy sütemény recept cseréjének. 
Ma ezt készítettem, és valóban egy olyan kuglóf receptje ez, amit nem lehet nem szeretni. Megalkotója méltán lehet büszke rá.

hozzávalók:

10 dkg vaj
5 dkg cukor
3 egész tojás
csipet só
3 dkg élesztő
2 dl tej
30 dkg liszt
egy-két marék mazsola
1 evőkanál kakaó


A vajat a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a tojások sárgáját egyenként. Azzal is alaposan elkeverjük. Az élesztőt kevés tejjel felfuttatjuk, csipet sót, a többi tejet, és a lisztet is hozzákeverjük. Belekeverünk egy-két marék mazsolát, majd a tojások habbá vert fehérjét óvatosan belekeverjük.





Egy kivajazott és kilisztezett kuglófformába öntjük a felét, a másik felébe egy kanál kakaót szitálunk és elkeverjük benne, majd a sárga tészta tetejére öntjük.




Egy órát langyos helyen kelesztjük, és előmelegített sütőben 180 fokon 35-40 perc alatt megsütjük.
Csináljunk tűpróbát, vagyis ha a tésztába szúrt fogpiszkálóra nem ragad tészta, akkor megsült.







Langyosra hagyjuk kihűlni. Porcukorral megszórjuk, és tálaljuk.




2014. november 7., péntek

Kéksajtos-sonkás cakkos metélt










Szerencsére egyre többféle sajtot forgalmaznak a boltok. Szeretjük a Rokfort jellegű sajtokat, persze nem csak a jellegű, de a Rokfortot is, csak sajnos az már-már megfizethetetlen. Emlékeszem a régi évekre, majdnem utánunk dobták a kékpenészes sajtot, és persze a többit is igen olcsón adták, csak hogy fogyasszunk többet belőle. Eredeti hazájából hozták nagy részét, és más neves gyártótól. 

Szerencsések akik most is könnyen hozzájutnak ezekhez a finomságokhoz.

Most egy keveset én is vettem, mert nagyon szeretjük a  vele készült tésztát.

Elkészítése egyszerű, hiszen nem szabad túl sok mindent hozzáadni, hiszen maga a sajt adja a mártás igazi ízét.

Na, és míg el nem felejtem, természetesen házi gyúrt tésztával az igazi , olyan harapni való vastagságúval, hogy igazán összeillőek legyenek az ízek.


A gyúrt tészta most is félfogós lisztből készült. 30 dkg lisztből 2 egész tojásból, egy evőkanál olívaolajból, és kevés vízből.

Alaposan összegyúrtam, és félóra pihentetés után kinyújtottam, Atlas 150 géppel 5-ös fokozatig nyújtottam, kicsit hagytam szikkadni, majd cakkos tésztavágó adapteren átengedtem a kb 15 cm-re vágott tésztalapokat.



Forrásban lévő sós vízben 5-8 perc alatt megfőztem.


Ezt adtam az előzőleg kockára vágott vaj és olívaolajon átpirított sonkához, borsoztam, és felöntöttem 3 dl tejjel, majd 20 dkg kéksajtot elmorzsoltam, és a tetejére szórtam. 



Alaposan összekavartam, (ezért kell kicsit vastagabbra nyújtani a tésztát, mert a vékony könnyen semmivé lesz a kavargatás során) amíg a sajt el nem olvadt benne, és a tésztát mindenhol be nem vonta.


Forrón tálaljuk, akkor a legfinomabb. Ha sósabban szeretjük, tehetünk bele plusz sót, de szerintem elegendő a sonka és a sajt sóssága. Tej helyett tejszínt is használhatunk, de akkor már szerintem túl zsíros hatása lesz az ételnek.



Jó étvágyat!  

2014. november 5., szerda

Meggyes-diós bukta








Ismét a rendes kerékvágásban éljük az életünket. Az őszi szünetnek vége, a gyerekek iskolában, és persze távol tőlünk, mi pedig igyekszünk regenerálódni, hiszen hamarosan itt a karácsony, és ismét találkozunk.

Ma egy meggyes-diós buktát készítettem, az ötletet a Gasztroangyal adása adta. Dió termett idén és már lehet használni, hiszen szépen megszáradt, a meggy pedig nyár óta pihen a cukorban. 




A tésztát a buktatorta receptje alapján készítettem, de dupla mennyiségben, hogy holnapra is maradjon a fiamnak munkába menet.


A recept itt található.

További hozzávalók:

4 tojás fehérje
20 dkg dió
10 dkg porcukor
cukrozott meggy, de természetesen jó a friss- vagy fagyasztott gyümölcs is

A tojásfehérjét kemény habbá verjük a cukorral, majd belekeverjük a darált diót.
A megkelt tésztát elnyújtjuk, majd téglalapokra vágjuk. én 24 db-ra szeleteltem. 




Mindegyik szélére evőkanálnyi halmot teszünk a habos dióból, annak a tetejére levétől lecsepegtetett meggyet rakunk.


Egymásra hajtjuk a két szélét, és kivajazott tepsibe rakjuk. Szépen egymás mellé. Jó ha összeérnek, hiszen ily módon felfelé nőnek, és a töltelék sem fog kifolyni.





A tetejét megkenjük tojássárgájával, amit kevés vízzel hígítunk, majd hagyjuk kicsit kelni. 

Mire a sütő bemelegszik 180 fokosra a buktánk is tökéletesen megemelkedik. 35-40 percig sütjük. A tepsiben még forrón megszórjuk vaníliás porcukorral, és hagyjuk hűlni. 

Langyosra kihűlve a legfinomabb.











2014. október 14., kedd

Palacsinta karamellizált almával, és pirított dióval







A nyári almák bőségesen teremtek, de a télálló, mint a Golden, vagy a Jonatán már kevésbé. 
Ami lett, az is kicsit viharvert, hiszen kétszer is elkapta a jégeső, mi több, még ami megmaradt, az is kukacos.
Persze van közöttük ép, egészséges, nos, azokat tettem a kamrapolcra, hiszen akár télvégéig is megmarad a frissessége, de legalábbis maradna, ha addig el nem fogyasztanánk. 
Azt, ami termett mielőbb felhasználom, és persze a nyuszik is nagyon szeretik. Sőt a tyúkok is szívesen csipegetik.
Párom egy nagy szegre szokta ráhúzni, onnan pedig szórakozás nekik lecsipegetni.
A diófák viszont nagyon kitettek magukért, hiszen ontották terméseiket. Nem is baj, mert igazán drága lett a dióbél kilója. Szerencsére így nem kell venni, csak időben felszedni, és alaposan megszárítani. 
A hangyáktól időben meg kell menteni, mert képesen az egész diótermést megdézsmálni pillanatok alatt.

Ma karfiolleves készült, virsli karikákat és két marék rizzsel tettem tartalmasabbá. A leves után pedig az éjjel megálmodott, karamellizált almás palacsintát sütöttem, és mivel dió van, így pirítottam két marék diót hozzá, melyet belekevertem az almatöltelékbe.

Hozzávalók:

20 db palacsinta
1 kg alma
2-3 evőkanál kristálycukor
1 teáskanál őrölt fahéj
2,5 dkg vaj
2 marék apróra tört pirított dió


A szokásos módon palacsintákat sütünk (40 dkg liszt, 3 tojás, csipet só, 1 evőkanál cukor,5 dl tej, 3 - 4 dl szódavíz, vagy savó. A hozzávalókat simára kavarjuk, pihentetjük, majd forró olajjal kikent palacsintasütőben vékony palacsintákat sütünk belőle.)



Az almát meghámozzuk, és apró kockára vágjuk. A serpenyőbe tesszük a kristálycukrok, hagyjuk, hogy karamellizálódjon, ne kavargassuk, max., a serpenyőt mozgassuk. Hozzáadjuk az almakockákat, amit beszórtunk őrölt fahéjjal, és a tetejére tesszük a vajat. Mire az alma megpárolódik, az általa kiengedett lé elpárolog, és a karamell a vajjal szépen bevonja az almakockákat.



A palacsintába töltjük, félbehajtjuk, majd ismét félbe. 
Vaníliás porcukorral meghintve kínáljuk. 




2014. október 13., hétfő

Gyömbéres fügelekvár





Szerencsére az idő kedvező, így sok fügém érik folyamatosan. Sőt, édesapám is megajándékoz néhány kilóval látogatásaim alkalmával.

Most egy finom fűszeres lekvárt készítettem, hiszen a füge szereti ha társítják. A gyömbér, a vanília, és a citrom kiváló kísérője lehet.

hozzávalók:

1 kg füge
30 dkg cukor
4 cm-es friss gyömbér
1 rúd vanília kikapart magjai
1 citrom héja + leve
A fügét apróra vágom, és egy lábasban összekeverem a cukorral, és egy órát hagyom állni. Néha megkevergetem, hogy a cukor olvadjon. Rengeteg levet fog engedni, nem kell hozzá vizet adni. Azután a gyömbért meghámozom, én egy teáskanállal szoktam lekaparni a héját. Tökéletesen működik. Vékony csíkokra vágom.  
A citrom héját krumplihámozóval levágom, hogy csak a sárga héj legyen, és azt is vékony csíkokra vágom. Hozzáadom a fügéhez, majd a citrom levét szintén. 
Azután a vaníliabab kikapart magjait is beleteszem, és szép lassan elkezdem főzni. Amíg a füge opálos nem lesz addig tegyünk rá fedőt, de kavargassunk közben is, nehogy leégjen. Amikor kellő képpen megfőtt a füge, egy botmixer segítségével összeturmixolom, kicsit főzöm még, és tiszta üvegekbe merem. Lezárom a tetejét, és fejre fordítom öt percre. Majd címke és mehet a polcra.  

Ebből a mennyiségből kb. 3 db 3,2 dl-es üveggel lesz. 


2014. október 11., szombat

Sertéstarja bakonyi módra




Ezen a héten főleg hagyományos magyaros ételeket készítettem, azon receptek alapján, amelyeket a nagyanyáim hagytak rám. Szeretettel, és törődéssel, minden igyekezetükkel, tudásukkal azon voltak, hogy mindannyian úgy élhessünk, hogy semmit ne érezzünk abból, amit az akkori világ nélkülözésre utalt emberei átéltek. 
Visszagondolva az akkori időkre, minden tiszteletem az övék, hiszen sokszor a semmiből varázsoltak az asztalra ebédet, vacsorát. 
A vasárnap reggeli illatos kakaóról, vagy az akkor oly divatos cikóriából főzött tejeskávéról, a vaníliás kuglóf finom ízéről még nem is szóltam. De hamarosan azok is sorra kerülnek.
Egyszóval, ahhoz, hogy a boldogság, egy családban jelen legyen, szinte semmi sem kell. Egy igazi hozzávaló szükséges leginkább, és az a szeretet.
Ennyi ömlengés után következzen a bakonyi receptje, ahogy anyai nagyanyám készítette. Leginkább csiperkéből, vagy jobb híján a vásártéren szedett szegfűgombából, amit akkoriban a napon, vagy a kemence tetején szárított. 
Amikor csontkeményre aszalódtak, kicsiny zsákocskákban akasztott szellős helyre, és néha egy-egy maroknyit beledobott a levesbe, vagy ha bakonyit készített, mert a legkisebb lánya azt szerette mindennél jobban, akkor pár marékkal langyos vízbe áztatott, azt tette a hagymára.



Hozzávalók:
80 dkg sertéstarja
1 nagy fej hagyma
3 evőkanál zsír
10 dkg liszt
30 dkg gomba
3 dl tejföl
só, bors, pirospaprika

A tarját kicsontozzuk, és alaposan megmossuk, felszeleteljük, vagy kockára vágjuk. Sózzuk, borsozzuk, és lisztbe forgatjuk.
Ezután egy serpenyőben a zsír felében hirtelen átsütjük, és félretesszük.

A maradék zsírban megfonnyasztjuk a kockára vágott hagymát, majd hozzáadjuk a felszeletelt gombát, és pirospaprikát, majd a gomba pirulásáig sütjük. Ekkor felöntjük 2-3 dl vízzel, hozzáadjuk a húst és készre főzzük. Amikor a hús is puha, a maradék liszttel és a tejföllel habarást készítünk, és a húsra öntjük. Felforraljuk, és tálaljuk. 
Kitűnő galuskával, főtt körettésztával. Sok helyen rizzsel is szívesen tálalják.




Zabos magos tk kenyér





A kenyérsütés fontos az életemben. 
Az egészséges kenyér kérdése sokszor furcsa gondolatokat gerjeszt bennem. Egyáltalán van egészséges kenyér. Mennyivel jobb a kovász, mint az élesztő, esetleg sütőporral, vagy szódabikarbónával tehetjük jobbá. Ha valaki sok szénhidrátot fogyaszt, akkor mivel tudná mérsékelni az elhízás veszélyét. Van aki nem is ehet búzából készített kenyeret, van aki élesztőt nem ehet, és így sorolhatnánk napestig, mi az amit lehet, mit nem lehet, mi a jó és mi az ami árt, vagy éppen majdnem méreg.
Egy valami azért biztos, hogy a jó kenyér feledteti ezeket a kérdéseket, mikor beleharapsz, vagy csak letörsz egy darabkát, és érzed milyen kellemes már a tapintása, és a szádban máris csordogál a nyál, mert tudja az agyad, hogy csakis finom lehet ami a kezedben van.



3,5 dl víz
2 kk. só
2 ek. olaj
20dkg zabliszt
30 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 kk cukor
25-30 dkg kovász
1-1 ek. lenmag, szezámmag, zabpehely


A hozzávalókból kenyértésztát dagasztunk, két óra kelesztés után három részre osztjuk, amit kalácsként megfonunk, sütőpapírral bélelt kenyérsütő formába tesszük, 20 perc újrakelesztés után 210 fokosra előmelegített sütőben 40-45 perc alatt megsütjük.
Rácson hagyjuk teljesen kihűlni.








Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...