2014. november 28., péntek

Friss gombaleves




Rengeteg gombát ad a természet az utóbbi hónapokban. Mindenhol látni, milyen hatalmas kosarakkal szedik ezt a finomságot. Természetesen aki nem ismeri a gombát, feltétlenül vizsgáltassa be gombaszakértővel. Nekem szerencsém van a párommal, hiszen házasságunk elejétől fogva jár gombászni, mikor milyen sikerrel, de mindig nagy lelkesedéssel. Annak idején még szeretett apósom tanította meg a gombák ismeretére, majd tovább képezte magát, így szerencsére, szinte minden nálunk fellelhető gombáról tudja ehető-e vagy sem.
Tegnap bár nem kereskedelmi mennyiséget, de kicsiny családunk számára elegendő gombát hozott. Az este pirított gombát készítettem a kései laskagombából, ma viszont a levesünk készült a lila tönkű pereszke és az ízletes csiperkéből. 
Csak olyan hagyományos régies gombaleves, mert nekünk az az egyik nagy kedvencünk. Semmi cicoma, semmi flanc, csak egyszerűen, póriasan. 



Hozzávalók:

30 dkg friss gomba 
2 evőkanál vaj
1/2 fel hagyma
1 evőkanál liszt
1 répa
1 petrezselyem gyökér
vagy húsleves, akár kockából is.
só, bors, petrezselyemzöld
1 marék rizs
1 dl tejföl (el is maradhat)
1 zsemléből zsemlekocka





A gombát áttisztogatjuk, kockára vágjuk, és a vajon az apró kockára vágott hagymával megpároljuk, és zsírjára pirítjuk. Természetesen más zsiradékot is használhatunk, de a vaj egy krémességet ad a levesnek.
Rászórjuk a lisztet, azzal is jól átkeverjük, kicsit tovább pirítjuk, majd felöntjük húslevessel, vagy vízzel. Beletesszük a karikára vágott zöldségeket, majd szükség szerint sózzuk, borsozzuk. Ha húslevest, vagy leveskockát használunk legyünk körültekintőek a sózással. Egy marék rizst beleszórunk, és puhára főzzük. Mire megfő a rizs, kész a zöldség és a gomba is. A tejfölt elkeverjük a forró levessel, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet. Pirított zsemlekockákkal tálaljuk.






Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...