2014. november 7., péntek

Kéksajtos-sonkás cakkos metélt










Szerencsére egyre többféle sajtot forgalmaznak a boltok. Szeretjük a Rokfort jellegű sajtokat, persze nem csak a jellegű, de a Rokfortot is, csak sajnos az már-már megfizethetetlen. Emlékeszem a régi évekre, majdnem utánunk dobták a kékpenészes sajtot, és persze a többit is igen olcsón adták, csak hogy fogyasszunk többet belőle. Eredeti hazájából hozták nagy részét, és más neves gyártótól. 

Szerencsések akik most is könnyen hozzájutnak ezekhez a finomságokhoz.

Most egy keveset én is vettem, mert nagyon szeretjük a  vele készült tésztát.

Elkészítése egyszerű, hiszen nem szabad túl sok mindent hozzáadni, hiszen maga a sajt adja a mártás igazi ízét.

Na, és míg el nem felejtem, természetesen házi gyúrt tésztával az igazi , olyan harapni való vastagságúval, hogy igazán összeillőek legyenek az ízek.


A gyúrt tészta most is félfogós lisztből készült. 30 dkg lisztből 2 egész tojásból, egy evőkanál olívaolajból, és kevés vízből.

Alaposan összegyúrtam, és félóra pihentetés után kinyújtottam, Atlas 150 géppel 5-ös fokozatig nyújtottam, kicsit hagytam szikkadni, majd cakkos tésztavágó adapteren átengedtem a kb 15 cm-re vágott tésztalapokat.



Forrásban lévő sós vízben 5-8 perc alatt megfőztem.


Ezt adtam az előzőleg kockára vágott vaj és olívaolajon átpirított sonkához, borsoztam, és felöntöttem 3 dl tejjel, majd 20 dkg kéksajtot elmorzsoltam, és a tetejére szórtam. 



Alaposan összekavartam, (ezért kell kicsit vastagabbra nyújtani a tésztát, mert a vékony könnyen semmivé lesz a kavargatás során) amíg a sajt el nem olvadt benne, és a tésztát mindenhol be nem vonta.


Forrón tálaljuk, akkor a legfinomabb. Ha sósabban szeretjük, tehetünk bele plusz sót, de szerintem elegendő a sonka és a sajt sóssága. Tej helyett tejszínt is használhatunk, de akkor már szerintem túl zsíros hatása lesz az ételnek.



Jó étvágyat!  

Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...