2012. szeptember 1., szombat

Teriyaki csirke lassúfőzőben

Ahogy ígértem, itt vagyok, hogy megírjam az első lassúfőző edényben készített ebédünk most már kipróbált receptjét. 
Ezt az ételt találtam legkönnyebbnek, és nem csalódtam.
Eddig csak a hagyományos beáztatós cseréptálat használtam, de annyira meleget csinál a konyhában, ahogy sok-sok órán át tölti idejét a sütőben. Ez viszont alig termel hőt, és nem is kell áztatni az edényt. Nagyon meg vagyok elégedve az eredménnyel, és ezzel a családom is egyetért, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy gyakorlatilag nem maradt egy kicsi sem az ebédből. Vagyis egy kicsi.- De ahogy írom ezeket a sorokat, az evőeszközök csörgését hallom. - Tehát valóban nem maradt egy kicsi sem. Imádjuk az ázsiai kaját. Imádjuk a teriyaki csirkét. És én imádom a rotyogtatómat.
Ennél egyszerűbben esetleg a tejbepapit lehet megfőzni. Melegen és szívből ajánlom, hogy kipróbáljátok . Nem fogtok csalódni.
A hozzávalók:
Bár én mindennek a felét vettem, mivel mi hárman vagyunk, és nem akartam a maradékkal bajlódni. 


12 kicsontozott, bőr nélküli csirkecomb
3/4 csésze cukor
3/4 csésze szójaszósz
6 evőkanál almaecet
3/4 teáskanál őrölt gyömbér
3/4 teáskanál fokhagyma granulátum, vagy reszelt fokhagyma
1/4 teáskanál bors
4 1/2 teáskanál kukoricakeményítő
4 1/2 teáskanál hideg víz
Meleg főtt rizs

A csirkecombokat beletesszük a lassúfőző edénybe. Egy tálban összekeverjük a cukrot, a szójaszószt, az almaecetet, a gyömbérrel, a fokhagymával, és a borssal.Ráöntjük a csirkére, kicsit összeforgatjuk, tegyük rá a fedőt, és az edényünket kapcsoljuk be. Alacsony fokozaton főzzük 4-5 órát. A csirkecombokat kivesszük,  melegen tartjuk, a fennmaradó folyadékot pedig átöntjük egy serpenyőbe. A kukoricakeményítőt feloldjuk a hideg vízben, és a léhez adjuk, folyamatosan keverve, sűrűsödésig főzzük. Ráöntjük a csirkecombokra, és főtt rizzsel tálaljuk.








Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...