2015. május 27., szerda

Reteklevél leves





Eddig a reteklevelet hús készítésére használtam, max a komposztot gazdagította. Most viszont egy nagyot gondolva, úgy éreztem, itt az ideje, hogy ez megváltozzon.
Sokan említették már, hogy gazdag ízvilággal rendelkezik a retek levél, ne dobjuk ki, ámde eddig elvetettem a témát, hiszen nem tudhattam hogyan miként termesztette a gazda, és mennyi kézen ment keresztül mire hozzám ért. Hiszen nem termesztettem hónapos retket eddig, mert valahogy soha nem volt szerencsénk hozzá.
Most azonban nem győzzük enni, szerencsére kedvez számára az időjárás, nem is panaszként mondom mindezt.
Ma megint egy jó nagy csomóval vittem haza, és megpróbáltam egy krémlevest készíteni.
Úgy gondoltam, hogy az anyukám sóskalevese alapján főzöm. Ő ugyanis nem savanyúan, tejfölösen készíti, hanem dinsztelés után tejes habarást és némi cukrot ad hozzá. 
Gondolataimat is felülmúlta a kész étel, hiszen tényleg nagyon finom lett.








Hozzávalók:

Egy csokor retek levele
1 evőkanál vaj, vagy olaj
1 evőkanál liszt
5-6 dl tej
csipet só
2-3 evőkanál cukor

Egy nagy csokor retek leveleit többször váltott vízben alaposan megmossuk, és ha el nem felejtjük, a vastagabb szárakat távolítsuk el, mint a sóska, vagy a spenót esetében is szoktuk.



Egy evőkanál vajon, vagy olajon alaposan fonnyasszuk meg, és vízzel felöntve, kb 0,5 l, főzzük puhára egy csipet só hozzáadásával.


 



Amikor a levelek szétestek, botmixerrel, vagy turmix géppel pürésítsük, és öntsük fel fél liter zsíros tejjel, amiben egy evőkanál lisztet simára kevertünk. 




Persze aki jobban szereti, ha krémesebb, az liszt helyett kukoricakeményítőt használjon. Amikor felforrt a leves adjunk hozzá 2-3 evőkanál cukrot, és tálaljuk. Pirított mandulaforgácsot ajánlanék hozzá, hiszen jól illik hozzá.







Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...