Sok helyen olvastam, hogy az élesztővel készített kenyér nem is igazi kenyér, hanem csak kelt tészta.
Ez akkora butaság. A kenyér, az bármivel készülhet, akkor is kenyér marad.
Az Írek szódás kenyeret készítenek, az indiaiak lapos naan kenyere kemencében sül, bár élesztőt használnak, az amerikaiak imádják a kukoricakenyeret, amibe ugye sütőport tesznek, és sorolhatnám, mennyi féle kenyér létezik.
Egy időben nem is volt kovászos kenyér kapható, csak élesztővel készült.
Ez a kenyér, most élesztővel készült, de készülhetett volna kovásszal is.
Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 dl tej
1,5 dl víz
2 dkg élesztő
1 evőkanál cukor
1 1/2 teáskanál só
2 evőkanál puha vaj
2 kis marék búzakorpa
2 kis marék zabkorpa
2 dl tej
1,5 dl víz
2 dkg élesztő
1 evőkanál cukor
1 1/2 teáskanál só
2 evőkanál puha vaj
2 kis marék búzakorpa
2 kis marék zabkorpa
Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttattam. Az idő alatt a lisztet átszitáltam, hozzáadtam a kétféle korpát, a sót, majd beleöntöttem a felfutott élesztőt, és a lágy vajat. Annyi vizet adtam hozzá, hogy a kenyértészta keménységű legyen, és alaposan megdagasztottam.
Letakarva duplájára kelesztettem, majd megformáztam veknivé.
Ezután a tetejét bespricceltem vízzel, és megszórtam liszttel, majd hagytam ismét megkelni.
Ezután bevágtam, és 220 fokos sütőbe tettem. 10 perc után 190 fokosra csökkentettem a hőmérsékletet, és még 20 percet sütöttem.
Kivéve ismételten bespricceltem vízzel, és a hidegen hagytam kihűlni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése