Adventi kuglóf

Egy ilyen borongós vasárnapon mivel is lehetne felvidítani a gyerekek kedvét. Egy csoki illattól áradozó kuglóf mindenki arcára mosolyt csal.

Advent utolsó vasárnapjára gondoltam ki, hogy egy próba verziót sütök. Zebra kuglófnak indult, de a zebrának a közelébe sem lép, így lett adventi kuglóf belőle.

Hozzávalók:

1 csésze = 250 ml
A forma átmérője: 23 cm

3 csésze liszt
2 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál só
2 1/4 csésze cukor (osztva)
1/2 csésze kakaópor
1 teáskanál nescafe
1/3 csésze víz
1 1/2 csésze vaj
1 csomag vanília
5 nagy tojás
1/2 csésze tej

Kenjük be a formát vajjal, és alaposan lisztezzük ki. Szitáljuk át a lisztet és keverjük bele a sót, és a sütőport és tegyük félre.
A sütőt melegítsük 180 fokra.
Egy másik tálba oldjuk fel a kávét a vízben, keverjük bele a cukrot és a kakaóport. Keverjük csomómentesre, ezt is tegyük félre.

A lágy vajba keverjük bele a cukrot, legyen krémes, és habos, majd egyenként adjuk hozzá a tojásokat, amivel alaposan keverjük el. Azután a liszt 1/3 részét keverjük bele, majd a tej felét, és ismét a liszt egy részét majd megint tej következik, és a maradék lisztet is keverjük bele.
Vegyünk ki két csészényi masszát, abban keverjük el a kakaós keveréket, majd a kikent formába rakjuk felváltva a masszát.

Egy adag vaníliás, és egy adag kakaós. Addig amíg el nem fogy a hozzávaló. Ekkor 180 fokra előmelegített sütőben 55-65 percig sütjük. Végezzünk tűpróbát, ha nem ragad a beleszúrt fogpiszkálóra a tészta, akkor készen van.

Vegyük ki a sütőből, de hagyjuk 5-10 percet a formában pihenni, azután fordítsuk egy rácsra.

Pár perc múlva magától ki fog jönni a kuglóf a formából. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd kínáljuk lekvárral, vagy sodóval.

Citromos madleine avagy kagylócska

Mióta töröm a fejem, hogy készíteni kellene egy kis madleine sütit, olyan szép kis kagyló alakú piskóta szerű finomságot.
Most, ahogy bújom a szakácskönyveket, jó régiek, még 1956-ból valók, mindent leírnak a készítés csínjáról, egy kicsit megemelte az önbizalmamat, de persze gondolhattam volna, hogy nem olyan egyszerű dolog, mint amilyen könnyen le lehet írni.
Az elkészítési módot követve, nem találtam elég sűrűnek a tésztát, de azt gondolva, hogy ennek ilyennek kell lennie, hagytam, bár ne tettem volna. Nagy része kifolyt a formából, és szétterült a tepsiben. Valamit legközelebbre kitalálok, mert lesz legközelebb, hiszen az íze fantasztikus.

Hozzávalók:

2 egész nagy tojás
10 dkg cukor
1 vanília kikapart magjai
1/2 citrom reszelt héja
1/2 citrom kicsavart leve
csipet só
10 dkg liszt
10 dkg lágy vaj

A tojásokat a cukorral és a kikapart vanília magjaival habosra, fehérre keverünk. Hozzáadjuk a citromhéjat, és a citromlét, egy csipet sót keverünk bele, majd a lágy vajat.
A könyv itt azt írja, hogy olvasszuk fel a vajat, majd hagyjuk alaposan kihűlni, amikor kezd ismét összeállni akkor a jó. Nekem nem akkor lett jó, szerintem attól lett nagyon híg a tésztám. Szerintem legközelebb, csak szoba hőmérsékletűnek hagyom.
Ezután adjuk hozzá az átszitált lisztet. Talán meg kellett volna emelni 5 dkg-al a liszt mennyiséget, de az is lehet, hogy legközelebb egyenlő mennyiségben adom a lisztet és a vajat a tésztához. Vagyis lemérem a tojás súlyát, és ugyan annyi lesz a liszt és a vaj mennyisége is.
Tehát aki azt gondolja, hogy ez egy egyszerű süti, téved. Ez is olyan mint a többi finomság, ki kell tapasztalni.
A formákat jó alaposan kenjük ki vajjal, szórjuk meg liszttel, és minden formába kb fél evőkanál masszát teszünk. Olyan 2/3 részéig rakjuk.

A sütőt 200 fokosra előmelegítjük, és a kagylócskákat egy tepsire téve, a forró sütőbe tesszük. Ott 8-10 perc alatt megsütjük. Akkor jó, amikor a széle kezd színt kapni.
Ekkor kivesszük őket, és hagyjuk kicsit pihenni. Óvatosan kivesszük a formából, és porcukorral enyhén megszórva tálaljuk.

Ne hagyjuk teljesen kihűlni, mert akkor morzsálódik, törik. Viszont legyünk nagyon óvatosak a forró formákkal, nehogy megégessük a kezünket. Nekem sikerült kicsit odakozmálni az ujjamat, de a propoliszkrém mint mindig most is segített.

Jó szórakozást, és sok sikert az elkészítéshez!

Kavart fahéjas kalács

A kavart tészták nem tartoznak az erősségeim közé, de folyamatosan küzdök ellene azzal, hogy próbálkozom.

Apai nagyanyám nagymestere volt ezeknek a könnyű tésztáknak az elkészítésében, nem létezik, hogy én annyira messze estem volna a fáimtól, hiszen százezer alkalommal láttam hogy csinálja.
Így karácsony tájékán szinte minden nap fahéj illat lengte be a kicsiny konyhát, hiszen ez az illat együtt járt a téllel. 
Ha másért nem, hát a tejbegríz tetejére hintett kevesek, és mi imádtuk, ahogy a kristálycukorral együtt átlátszó folyadékká vált, apró barnás pöttyökkel.

De kanyarodjunk vissza a kavart tésztákhoz.

Fontos dolog, hogy soha ne kavarjuk túl, hiszen azzal rontjuk el az egészet. A kavart tészta legyen lágy, szaftos, ízletes. Változatossá tehetjük különböző magokkal, fűszerekkel.
Amit most készítettem annyira egyszerű, hogy elronthatatlan, ezért aki a bögrés kavartakban nem remekel, ezzel nyugodtan megpróbálkozhat, nagy valószínűséggel tökéletes eredményt fog elérni.

Hozzávalók:

15 dkg lágy vaj, vagy margarin
20 dkg kristály cukor
2 egész tojás
0,5 l író, vagy tej ( ha tejet használunk adjunk hozzá 2 evőkanál 10 %-os ecetet, vagy citromlevet)
40 dkg liszt
2 teáskanál szódabikarbóna
10 dkg kristály cukor + 1 teáskanál fahéj

A lágy vajat habosra kavarjuk a cukorral, majd egyenként az egész tojásokkal. Hozzáadjuk az írót vagy a tejet + citromlevet, és egyneművé kavarjuk. Használjunk kézi habverőt, hogy fölöslegesen ne fárasszuk magunkat. Ezután két részletben tegyük bele a lisztet, legvégül a szódabikarbónát.
Amikor összekevertük a hozzávalókat, egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a 2/3 részét, elsimítjuk. A maradék 1/3 részhez hozzákeverjük a 10 dkg kristály cukrot, és a fahéjat, és a tészta tetejére simítjuk, majd egy késsel óvatosan S alakokat írunk bele. Ezáltal a tésztánk márványossá válik.
190 fokosra előmelegített sütőben 40 perc alatt készre sütjük. Végezzünk tűpróbát. Egy beleszúrt fogpiszkálóval állapítsuk meg, hogy megsült-e a tésztánk. Ha nem ragad rá, kivehetjük.
20 percig a tepsiben pihentessük, majd vegyük ki, távolítsuk el a sütőpapírt, és rácson hagyjuk kihűlni.

Szeleteljük, és tálaljuk.

Sok sikert az elkészítéshez, és jó étvágyat az elfogyasztáshoz!

Cukros lóhere - leveles tésztából

Dolgos hétköznapokat ünnepibbé varázsolhatjuk egy sütivel, esetleg egy "dán" vajastésztából készült finomsággal.

Persze, hogy mi is szeretjük a vajas leveles tésztából készült tésztákat, sütiket. Sokszor csak egy kis kifli készül, máskor megtöltjük dióval, lekvárral, vagy mákkal, de készült már sajtos, sonkás, és egyéb izgalmas töltelékes változatban is.
Ha ráérzel a tészta lényegére, már nem szívesen veszed a boltit, hiszen legtöbbször csak élesztő nélküli változatban árulják, ritkán találni a boltok polcain ezt az élesztős formáját. Persze előfordulhat, hogy én nem jól nézek körül.

Elkészíteni nem nehéz, viszont hosszadalmas eljárás. A nyújtások közötti 30 percek szinte egész napos elfoglaltságot eredményeznek, azért néha kockáztassuk meg, hiszen felülmúlhatatlan az eredmény.

Hozzávalók:

30 dkg liszt
5 g élesztő granulátum, vagy 1,5 g friss élesztő
1 teáskanál só
2 dl víz
25 g vaj

250 g hideg vaj
100 g porcukor

A tészta készítéséhez a lisztet egy tálba szitáljuk, egyik oldalára a sót, másik oldalára az élesztőt tesszük, majd az olvasztott vajat a langyos vízzel együtt a liszt közepébe készített mélyedésbe öntjük, és alaposan megdagasztjuk. Én általában géppel 8 percig dagasztom, vagy ha nagyon szükségem van egy kis megnyugvásra kézzel 20 percig dagasztom. Higgyétek el kiváló terápia :) .

A tálat enyhén kilisztezzük, és a tésztából készített cipót letakarva duplájára kelesztjük. 1-2 óra alatt tökéletesen megkel.
Amíg a tésztánk kel, a vajat két fólia között kb. 1 cm vastagságúra kinyújtjuk, és a fagyasztóban hagyjuk a tészta keléséig.

Ha a tésztánk a duplájára emelkedett, lisztezett deszkán elnyújtjuk, kb 40x40-es négyzetté, és a hideg vajat a sarkokra merőlegesen helyezzük el, és ahogy a vajas tésztánál lenni szokott, a négy sarkat ráhajtjuk a vajra. Ezután kicsit nyújtunk rajta, és egyharmadát ráhajtjuk a közepe felé, majd a másik oldalon szintén behajtjuk. Műanyag fóliával körbetekerjük, és a hűtőben 30 percet pihentetjük. Ezt még 2-szer megismételjük. Minden alkalommal egy negyed fordulatot teszünk a tésztával.
Utolsó alkalommal, hajtogatás előtt porcukorral megszórjuk jó alaposan, majd hajtogatás után 30 percre a hűtőbe tesszük.

A sütőt 200 fokosra előmelegítjük és muffin sütő formákat készítünk elő a sütéshez. A szilikon formát nem kell kikenni, de ha hagyományos muffin sütőben sütjük, azt alaposan kenjük át olvasztott vajjal.
A tésztánkat 30x40-es lappá nyújtjuk, kb 8-10 mm vastagságú lesz, és a széleit éles késsel körbevágjuk, azután 12 négyzetet vágunk belőle.
A közepére a maradék porcukrot elosztjuk, és lóherét formálva muffin sütőbe tesszük őket, és a forró sütőben aranysárgára sütjük.

Kicsit hűlni hagyjuk, és porcukorral tálaljuk.

Jó étvágyat kívánok!

Egyszerű gofri

Végre úgy tűnik, minden rendeződik körülöttünk. Nagyszerű kis házban lakunk, immár a Pilisi hegyekben, ahol átkarol bennünket a nyugalom. A tiszta levegő belégzése eleinte jól meggyötört, hiszen régóta nem érezhettem, mert a nitrátok mélyen elnyomták azt korábbi lakhelyünkön.

Igaz itt is hamar felébredek, mégsem érzem magam fáradtnak, mint korábban, hiszen lényegesen pihentetőbb az éjjel, nem zavarja meg semmi.

Egyenlőre elfoglalom magam, mivel van tenni való bőven a házkörül, de persze visszatértem a napi rendszeres főzéshez, hiszen a nyugalom egyik fő alkotója a házi koszt, hiszen a lélek táplálása mellett fontos a testet is a megfelelően ellátni, hogy minden olajozottan menjen.

A tegnapi kecskeragu után ma egy igazi könnyű ebédre vágytunk. Hétvégén csodás krumplit vásároltunk amiből ma tejfeles savanyú krumpli leves készült, és hozzá egy kis gofri.
A gofri az egyik kedvenc a palacsinta mellett. Elkészítése egyszerű, és akár több adaggal is elkészíthetünk, hiszen a hűtőben akár egy hétig is eláll, és elegendő mindig annyit megsütni, amennyire éppen szükség van. A többit egy lezárható kancsóban visszatehetjük, hogy várja a későbbi felhasználást.


Hozzávalók:

1 3/4 csésze liszt
1 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál só
1 3/4 csésze tej
2 nagy tojás
1/2 csésze olvasztott vaj
1 csomag vaníliás cukor

A lisztet összekeverjük a sütőporral, és a sóval. Egy másik tálban a tejet a tojással, a vaníliás cukorral, és az olvasztott vajjal. Ezután a folyékony hozzávalókhoz szitáljuk a lisztes keveréket, majd összekeverjük, és hagyjuk pihenni.
Felmelegítjük a gofri sütőt, és a kétharmadáig töltjük egy merőkanál segítségével, majd 8-10 perc alatt megsütjük.

Porcukorral, juharsziruppal, lekvárral, vagy bármilyen krémmel, tejszínhabbal kínáljuk. A variációk lehetősége végtelen. Készíthetünk hozzá sós tölteléket is, de akkor a vaníliás cukrot kihagyjuk a tésztájából.

Jó szórakozást, és jó étvágyat kívánok ehhez a finomsághoz!

Vajas-tejfölös pogácsa

Őszi szünet, két gyerek, mi lehet jobb szórakozás, mint pogácsa sütés. 





Segítenek a gyúrásban, a nyújtásban, és legfőképpen a szaggatásban. Szinte ölre megy, hogy ki kenje, ki szaggassa a tésztát. Nekem semmi más dolgom nincs, mint ott lenni és velük kacagva irányítani a folyamatokat.



Hozzávalók:

1 kg finom liszt
40 dkg vaj
3 dl tejföl
5 dkg élesztő
késhegynyi szódabikarbóna
2 teáskanál só
1 evőkanál cukor
2 dl tej
3 tojássárgája

Tetejére 
1 tojás sárgája kicsi sós vízzel hígítva
10 dkg sajt reszelve

Egy nagy tálba, vagy a gyúrótáblára szitáljuk a lisztet, amit sózunk, és a hideg vajjal összemorzsolunk az ujjbegyünkkel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt eldolgozzuk, míg a vaj meg nem melegszik a kezünk melegétől.

Közben a tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne a cukrot, és az élesztőt felfuttatjuk. 
A vajjal elmorzsolt liszt közepébe mélyedést készítünk ide öntjük a felfutott élesztőt, a tojás sárgájákat, a tejfölt, és a csipet szódabikarbónát, amitől még könnyebb, lazább lesz a tésztánk. Természetesen el is hagyhatjuk.

Összedolgozzuk, de csak lazán, szinte hajtogatással, és amikor összeáll a tészta, letakarjuk egy nagy tállal, és hagyjuk pihenni fél órát. Azután elnyújtjuk, és összehajtogatjuk, majd ezt még kétszer megismételjük. A hajtogatások között fél óra pihenőt hagyjunk a tésztánknak.

Azután kb 11/2 cm vastagra nyújtjuk, és a tetejét megkenjük felvert, kicsi sós vízzel hígított tojássárgájával, és bevagdossuk a tésztánkat, majd közepes pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, tepsibe tesszük, tetejére reszelt sajtot teszünk, (el is maradhat) és 200 fokosra előmelegített sütőben 20 perc pihenés után, aranysárgára sütjük.

Gyapjas tintagomba tojással

Ez az ősz igen kedvező a gombák szaporodására, és mi minden egyes gombának nagyon örülünk, amit találunk, hiszen az Alföld ezen szeglete nem bővelkedik az igazán finom gombákkal. Persze itt is van szegfűgomba, csiperke többféle is, sőt a pereszkék és a galambgombák is igen változatos formában megtalálhatóak. 

De az olyan igazi gombák mint a vargánya, vagy kucsmagomba, és egyéb erdei finomságok messze kerülnek bennünket, hiszen a talaj összetétele, adottsága nem az ő kedvencük. Ezért is örültem, amikor hazafelé jövet megláttam a gyapjas tintagomba néhány friss példányát. Régről tudom, hogy addig igazán ízletes, amíg a tintásodás el nem kezdődik a kalap alsó részén, hiszen onnantól kezdve már nem igazán élvezetes. 

Viszont mindenki, aki gombát szed, legyen óvatos, és nézesse meg szakértővel, mert soha ne feledjük, hogy minden gomba ehető legalább egyszer. És biztos ami biztos, az a jó gomba, ami többször is élvezetes.

A tojásos gomba igazán egyszerűen elkészíthető még gyakorlatlan szakácskodók is bátran elkezdhetik.

Hozzávalók 

1 nagy fej vöröshagyma
25-30 dkg erdei gomba akár vegyesen is 
1 dl olaj vagy zsír
só, bors, petrezselyem zöld
3-4 tojás

A gombát tisztogassuk meg kis kefével, minden részén, majd vágjuk, vagy törjük ki a tönkjét, azután vágjuk metéltre, de az apróbbakat félbe is vághatjuk, vagy egészben is hagyhatjuk. A vöröshagymát vágjuk kockára, vagy szálára, és a zsiradékban fonnyasszuk meg. Adjuk hozzá a gombát, és pároljuk puhára. Süssük zsírjára, sózzuk borsozzuk, szórjuk meg friss vagy szárított petrezselyem zölddel, és a felhabart tojást adjuk hozzá. Süssük meg, majd tálaljuk friss paradicsommal, puha kenyérrel.

Kolbászos lencseragu rizzsel

Egyik legjobb dolog, amit a szervezetednek adhatsz, az a lencse. Tele élettel, hiszen gyakorlatilag kalóriák nélkül tömheted magad degeszre. Ha valóban kalória szegényen akarod az ebéded elfogyasztani, köret nélkül fogyaszd!

Hozzávalók:

30 dkg lencse
1 nagy fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 db csípős csili paprika
2 közepes sárgarépa
4-6 zellerszár, vagy annak megfelelő zellergumó
30-35 dkg paradicsom
1 zöld paprika
1 piros paprika
1 sárga paprika
vagy helyettük tv paprika
só, bors, pirospaprika
1 dl olaj
30 dkg parasztkolbász

A lencsét legalább 2-3 órára langyos vízbe áztatjuk, és azután sós vízben majdnem készre főzzük.Félretesszük, és lefedjük. A forró lében meg fog puhulni felhasználásáig. Azért néha nézzük meg, nehogy túlfőjön, és szétmálljon. 
A zöldségféléket egyforma kockákra vágjuk.
Az olajon hagymát fonnyasztunk, amikor már üveges, hozzáadjuk a többi zöldségfélét, - a karikázott répát, a feldarabolt zellert, a csilit magozzuk ki, és úgy szeleteljük, hogy ne legyen méreg erős, csak csípős, majd a zúzott fokhagymát is hozzákeverjük. Tegyük bele a kockára vágott paprikákat, a színes paprikák nagyon jól mutatnak az ételben. A paradicsomokat vágjuk apróra, és úgy tegyük bele az ételbe. Lefedve, néha megkevergetve tovább pároljuk, mindig kevés víz hozzáadásával, amíg majdnem teljesen puha. 
Ekkor a karikára vágott kolbászt is hozzáadjuk, majd ismét vizet, hogy tökéletesen puha legyen minden. Sózzuk, borsozzuk, azért ekkor, mert a kolbászból is fő ki só, és nehogy sós legyen az étel. Pirospaprikával tovább ízesítjük, szerintem ez is attól függ, mennyire paprikás a kolbászunk. Én házi készítésű paraszt kolbászt szeretek használni, sokkal ritkábban tartósítanak nitrátokkal, inkább sóval, fűszerekkel, és természetesen füstöléssel. Tapasztalatom, hogy a házilag füstölt kolbászféléknek nincs párja, hiszen abban úgymond nem csak a belevaló van benne, de a készítőjének szíve, lelke is. 
És ez így van jól. 
Egyszóval, amikor minden majdnem tökéletesen puha, akkor kerül bele a főtt lencse, amivel gyakorlatilag csak át kell forralni, és kész az étel. Nem baj, ha egy kis vizet vagy húslevest teszünk hozzá ebben a fázisban, hiszen a lecsöpögtetett lencse viszonylag sok nedvességet tud még felvenni, és ez az étel is akkor tökéletes, ha bőséges szaftja van. Természetesen a lencse főzőlevét is felhasználhatjuk, hiszen tökéletes ízeket eredményez. Őszintén bevallom nekem teljesen kiment az fejemből, és már amikor a lefolyón csordogált jutott eszembe, hogy esetleg felhasználhattam volna.

Főtt rizzsel tálaltam, és tökéletes ebédnek sikerült, a meleg konyhában jól esett egy tányérral, a frissen sült kenyérrel elfogyasztva. 

Hajtott zsömle teljes kiőrlésű liszttel

Egy újabb zsömle készült, hiszen a tegnapi nap bebizonyította, hogy a kenyérfélék készítését nem lehet elfelejteni, csak ki lehet jönni a gyakorlatból.

Egy orosz oldal látogatásakor született meg az ötlet, hogy miért is nem keverem a lisztet úgy, hogy a lehető legjobb eredményt érjem el, hiszen a nagyok is keverik, csak ugye sokszor használnak más segédanyagot is, hogy még szebb eredményt érjenek el.
Ez a zsömle csak pár hozzávalót tartalmaz, semmi hozzá nem illő anyagot nem.

8 db zsemle készítéséhez

30 dkg sima liszt
20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
380 ml víz
3 evőkanál olaj
2,5 dkg élesztő
1,5 teáskanál cukor
1,5 teáskanál só

Egy kicsit lágyabb kenyértészta keménységűre dagasztjuk a hozzávalókat. Először 1 dl langyos vízben feloldjuk a cukrot, majd az élesztőt belemorzsoljuk, és hagyjuk felfutni. Közben a liszteket egy tálba szitáljuk, összekeverjük a sóval egy habverő segítségével. Hozzáadjuk az olajat és a felfutott élesztőt, valamint a többi vizet. Alaposan megdagasztjuk, szép fényesre, simára. Akkor a jó, ha már nem szakad, hanem nyúlik. Én a gyors elkészítés miatt 40 fokos sütőben kelesztem egy üvegtálban, amit frissen tartó fóliával fedek be. Elegendő neki 30-40 perc, de szobahőmérsékleten legalább 1,5-2 óra szükséges, hogy a duplájára keljen. Minden képpen takarjuk le, hogy ne keletkezzen bőr a tetején.

 A tálat olajozzuk ki, hogy ne kelljen lisztezni és ne ragadjon az edénybe. Viszont lisztezett deszkára borítjuk a megkelt tésztát, óvatosan, hogy a levegőt ne nagyon nyomjuk ki belőle négyszögletesre formázzuk, amit ketté vágunk, és további 4-4 részre szeljük, amit csak kicsit lelapogatunk, itt is legyünk óvatosak, hogy csak annyi levegő távozzon a tésztából ami feltétlenül szükséget. Ketté hajtjuk, és papírral bélelt tepsibe tesszük. A tészta kicsit lágyabb, nehezebben kezelhető, de semmiképpen sem elterülően lágy. Ha ilyen lenne, ami a liszt minőségétől függ, még összegyúráskor adjunk kevesebb vizet, vagy több lisztet hozzá. Persze nem sokról van itt szó, 1-2 dkg liszt, vagy pár kortynyi víz megoldja a problémát. 
Dupla konyharuhával letakarjuk, és további fél órát kelesztjük. Közben a sütőt 200 fokosra melegítjük, és a megkelt zsömléket keresztbe bevágva 30-35 perc alatt készre sütjük.
Kivéve vízzel megspricceljük, és rácsra szedve hagyjuk kihűlni.
Finom, kellemes ízű zsemléket kapunk.

Fodros metélt mangold levelekkel

Igazán kegyes az ég, sok szép mángold levéllel ajándékoz meg így az ősz borongós napjaiban is. Ahogy a harsogóan piros levélnyélen a haragoszöld levelet roppannak a kezem alatt, leírhatatlanul jó érzés. 
Igazán egyszerű ebédet készítettem belőle, csak megpároltam, és összeforraltam a következő képpen.

Hozzávalók:

személyenként

4-5 mángold levél 
1/2 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 evőkanál olaj
só, bors
10 dkg metélt tészta

A mángold leveleket alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, és lehúzzuk a levélnyélről. Azt félretesszük és másra felhasználhatjuk, pl. spárga módjára párolhatjuk, sajttal, vagy besamellel tálalhatjuk.

 A lehúzott leveleket apróra vágjuk, és félretesszük. 
A vöröshagymát apróra vágjuk, az olajon megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a mángold leveleket, és a zúzott fokhagymát, és fedő alatt puhára pároljuk. Sózzuk, borsozzuk. 
Közben vizet forralunk, amit sózunk, és amikor zubogva forr, kifőzzük benne a metélt tésztát. 
A kész mángold levelekre szedjük, és alaposan összeforrósítjuk. Szükség szerint a tészta főzőlevével gazdagabbá tehetjük, de nem feltétlenül szükséges. Reszelt sajttal tálaljuk. 
Viszont nagyon finom apróra morzsolt juhtúróval, ami még finomabbá teszi, hiszen kellemesen harmonizál a spenótízű levélzöldséggel.  

Vágott zsemle

Régen készítettem zsemlét, pedig nagyon szeretjük. Most egy nagyon egyszerű vágott zsemlére esett a választásom, hiszen könnyen készíthető, és jól tárolható finom szendvics alap.

Hozzávalók:

1/2 kg liszt (fele félfogós, fele sima liszt)
2,5 dkg élesztő, vagy egy 7 g-os instant élesztő
1 teáskanál só
1,5 teáskanál cukor
3 evőkanál olaj
3 dl víz

Az élesztőt felfuttatjuk 1 dl vízben amiben a cukrot feloldottuk. Közben a lisztet tálba szitáljuk, majd hozzáadjuk a felfutott élesztőt, a többi vizet, az olajat, és a sót.

Alaposan megdagasztjuk, hogy sima kenyértésztát kapjunk. Hagyjuk duplájára kelni, kb 2 óra, vagy 40 fokon 40 perc.
Azután vágjuk a tésztát nyolc egyforma darabra, és formáljuk meg a zsemléket, és papírral bélelt sütőedénybe téve, letakarva hagyjuk ismét megkelni kb. 1 óra. 

Közben a sütőt melegítsük fel 200 fokosra, és a zsemléket hosszába vágjuk be, majd 35 perc alatt süssük meg. A sütés befejezésekor vízzel spricceljük meg, majd hagyjuk rácson kihűlni.

Fermentált chili szósz

Még csak az előkészületek történtek meg, hogy egy finom savanyú chili szószt tudjak csinálni. Amikor elkészül, frissítem a posztot. 

Gyönyörű napsütéses időben öröm a kertben tevékenykedni, főleg így ősszel, amikor valljuk be már a reggeli órákban nem is szívesen toljuk ki az orrunkat. Viszont ahogy halad előre az idő, és a napsütés átmelegíti a levegőt, szinte csalogat bennünket a szabadba. 
Én is felmértem mi van még a kertben, amit fel lehet használni, és mi az amit feltétlenül meg akarok csinálni.

A fermentált paprikaszószt feltétlenül szeretném kipróbálni, hiszen amikor kóstoltam, nagyon jónak éreztem.

A hozzávalók:

1/2 kg piros chili paprika
1/2 l víz
2,5 dkg só
2 gerezd fokhagyma

A paprikát mossuk meg, és daraboljuk fel kb. 2-3 cm-es darabokra. A fokhagymát pucoljuk meg. A vízben oldjuk fel a sót.

A feldarabolt paprikát tegyük egy üvegbe, dugjuk mellé a fokhagymát, és öntsük fel a sós vízzel. Vászonnal vagy gézzel fedjük be, és hagyjuk, hogy a tejsavas erjedés beinduljon. 2-3 hét alatt a ez a folyamat lezajlik, az idő alatt gyakran ellenőrizzük, hogy ne fusson ki, és ne lepedékesedjen be a teteje. Kavargassuk meg bátran. Közben a folyadék színe megváltozik, ahogy az erjedés beindul, opálossá (zavarossá) válik, mint a kovászos uborkánál is.

Az erjedés lefolyása után, a paprikát szűrjük le, és tegyük egy késes robotgépbe, vagy turmixba, öntsünk a levéből rá valamennyit, és pürésítsük. Ha nem elég savanyú, vörösbor ecettel savanyítsuk. 

A kész szószt tegyük kis üvegekbe, és hűtőben tároljuk. 

Nagyon finom sült vagy főtt húsokhoz, zöldségekhez.