Friss gombaleves

Rengeteg gombát ad a természet az utóbbi hónapokban. Mindenhol látni, milyen hatalmas kosarakkal szedik ezt a finomságot. Természetesen aki nem ismeri a gombát, feltétlenül vizsgáltassa be gombaszakértővel. Nekem szerencsém van a párommal, hiszen házasságunk elejétől fogva jár gombászni, mikor milyen sikerrel, de mindig nagy lelkesedéssel. Annak idején még szeretett apósom tanította meg a gombák ismeretére, majd tovább képezte magát, így szerencsére, szinte minden nálunk fellelhető gombáról tudja ehető-e vagy sem.
Tegnap bár nem kereskedelmi mennyiséget, de kicsiny családunk számára elegendő gombát hozott. Az este pirított gombát készítettem a kései laskagombából, ma viszont a levesünk készült a lila tönkű pereszke és az ízletes csiperkéből. 
Csak olyan hagyományos régies gombaleves, mert nekünk az az egyik nagy kedvencünk. Semmi cicoma, semmi flanc, csak egyszerűen, póriasan. 



Hozzávalók:

30 dkg friss gomba 
2 evőkanál vaj
1/2 fel hagyma
1 evőkanál liszt
1 répa
1 petrezselyem gyökér
vagy húsleves, akár kockából is.
só, bors, petrezselyemzöld
1 marék rizs
1 dl tejföl (el is maradhat)
1 zsemléből zsemlekocka

A gombát áttisztogatjuk, kockára vágjuk, és a vajon az apró kockára vágott hagymával megpároljuk, és zsírjára pirítjuk. Természetesen más zsiradékot is használhatunk, de a vaj egy krémességet ad a levesnek.
Rászórjuk a lisztet, azzal is jól átkeverjük, kicsit tovább pirítjuk, majd felöntjük húslevessel, vagy vízzel. Beletesszük a karikára vágott zöldségeket, majd szükség szerint sózzuk, borsozzuk. Ha húslevest, vagy leveskockát használunk legyünk körültekintőek a sózással. Egy marék rizst beleszórunk, és puhára főzzük. Mire megfő a rizs, kész a zöldség és a gomba is. A tejfölt elkeverjük a forró levessel, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet. Pirított zsemlekockákkal tálaljuk.

Egyszerű diótorta

Szerencsés vagyok, hiszen diófa van az udvaron, így remélem mindig lesz annyi dió, amennyi a háztartásunkban szükséges.
Névnapra diótortát készítettem, mellyel igazán sikert arattam kicsiny családunkban. 
A tortaalap egy mindig tökéletesre süthető tortalap, melynek a receptjét megtaláljátok itt, de nagyon megfelelő hozzá akár a vizes piskóta is, melynek a receptjét itt olvashatjátok.

A krém pedig ami az egyszerűségét tovább fokozza, az, hogy könnyen beszerezhető hozzávalókból, a lehető legkevesebb munkával elkészíthető.
Hozzávalók:
1 csomag vaníliás pudingpor
3,5 dl tej
25 dkg vaj vagy jó minőségű margarin
25 dkg porcukor
25 dkg darált dióbél

A tejből és a pudingporból krémet főzünk az előírásoknak megfelelően, folpackkal lefedve hűtsük ki. Közben a puha vajat a porcukorral kavarjuk habosra. Akkor jó, ha ujjaink között tapintva nem érezhetőek a cukor szemcséi. A kihűlt krémet lazítsuk fel kevés habos cukros vajjal, majd az egésszel keverjük simára, csomómentesre. Ekkor adjuk hozzá a darált diót, amivel könnyedén átforgatjuk.

A tortalapot három egyenlő részre vágjuk, és a krémmel megkenjük. A tetejét is a krémmel vonjuk be, majd hagyjuk teljesen kihűlni. Ezután tejszínhabból, vagy a krémből félretett maradékból nyomjunk nagy csókokat a tetejére, amit fél diókkal díszítsünk. 
Természetesen csokoládéval is bevonhatjuk a tetejét.

Káposztás bab

Készítettem ezen az őszön savanyú káposztát, és be kell valljam, lényegesen finomabb mint a bolti társai. Talán gyerekkoromban ettem ilyen finomat, amikor még nem egy hét alatt készült, mint a mostani gyors érlelésűek. 
Persze tudom én, mielőbb pénzt akarnak látni, de milyen áron. 
Éppen az ilyen és hasonló hamisítványok elkerülésére találták ki, hogy legyünk bátrak, és nyúljunk vissza a gyökereinkhez. Nem kell feltétlenül káposztaföld ahhoz, hogy magunk is készíthessünk savanyú káposztát, akár tölteni valót is.
Az elkészítési módot megtalálod itt a blogban.

Most pedig haladjunk tovább. Igyekszem takarékoskodni, nem csak azért, mert olcsóbb, hanem azért is, hogy másra több jusson. És sajnos manapság nagyon meg kell gondolni mire költjük a pénzünket. 

Szétnéztem ismét a kamra és a hűtő polcain. 
A káposzta ugye adott volt, hiszen egy kilónyi várta, hogy rákerüljön a sor. 
A kamrában konzervbab mindig van pár dobozzal. A Piedone pizza elképzelhetetlen nélküle, és a hagymás bab is gyorsabban elkészül, ha dobozost használunk. Természetesen szárazbabot is tartok itthon, mert a babgulyás azzal az igazi. Sőt a savanyú babfőzelék csakis száraz gyöngybabbal készítve lesz jó.
Egy darab csípős kolbász, valamint 50 dkg darát hús még tegnapról maradt a hűtőben. Ezekből lesz

a legkönnyebb egy finom káposztás babot készíteni.

Hozzávalók:

1 kg apró káposzta
1 fel vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 teáskanál pirospaprika
10 dkg füstölt szalonna, vagy egy-két kanál sertészsír
2 doboz konzervbab, vagy 20-25 dkg előző este beáztatott szárazbab
50 dkg darált hús
15 dkg csípős füstölt kolbász
2-3 marék rizs, vagy gersli
só, bors, borsikafű

A szalonna zsírját kiolvasztjuk, és a vöröshagymát üvegesre pároljuk benne. Beletesszük a zúzott fokhagymát, átfuttatjuk, és beletesszük a darált húst, fehéredésig pirítjuk. Hozzáadjuk a felszeletelt kolbászt, amit szintén sütünk kicsit, és a pirospaprikával megszórjuk. bele tesszük a káposztát, felöntjük vízzel. kb. 1-2 cm-el érje túl a víz a káposztát.
- Ha beáztatott szárazbabbal készül, a babot is most adjuk hozzá, és addig főzzük, amíg a bab meg nem puhul. Ha konzerv babot használunk azzal csak a végén kell összeforralni.

De maradjuk az én általam készített változatnál. Ahogy felforrt, hozzáadtam a rizst. Mindenkinek egy marékkal számoltam. Kóstoltam, és sóztam, borsoztam, és egy kiskanál borsikafűvel ízesítettem. A rizs és a káposzta puhulásáig főztem. Ez úgy 30 perc lehetett, és ekkor két doboz babot lecsepegtettem, és beleöntöttem az ételbe. Hagytam hogy felforrjon, és friss ropogós kenyérrel, tejföllel tálaltam.

Paradicsomos bazsalikomos húsgombóc

Gyors ebéd, hiszen Márton nap ide, vagy oda, amit meg kell csinálni, azt már csak meg kell csinálni. 
Egy kis paradicsomlé, és még a kertből felszedett saját bazsalikom, némi darált disznóhús, és tökéletes ebéd kettőnknek. Kitűnően eltüntethető ilyenkor a maradék tészta, a sorakozó zacskókból.

Nem értem ezeket a csomagolásokat. Ezelőtt fél kiló volt egy csomagban, az elég volt kétszeri főzéshez, ha köretnek készült. Most 40 dkg kerül egy csomagba, viszont nem kell egy főzéshez annyi, csak kb 25-30 dkg, és így mindig marad valamennyi későbbre. De mivel ritkán veszek tésztát, -ugyanis leginkább magam készítem, - elfelejtem, hogy már milyen van otthon, és így előfordul, hogy több féle 10-15 dkg-os csomagok sorakoznak a poncon. 
Most kettőt párosítottam, hiszen ugyan az a gyártó és ugyan annyi a főzési idő. Gondolom az összetétel szintén ugyanolyan. Mivel jól gondolkoztam, így sikerült is tökéletes vegyes tésztaköretet főznöm a paradicsomos húsgombóchoz.

Hozzávalók a húsgombóchoz:

40 dkg sertés, marha vagy baromfi darált hús
1 gerezd fokhagyma
1/2  fej vöröshagyma
só, bors,
1-2 evőkanál olíva olaj a sütéshez

a paradicsomszószhoz:

1/2 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
csili
1 liter paradicsom ivólé, vagy 3 dl sűrített paradicsom
1 teáskanál cukor
só, bors, oregánó
1 kis csokor bazsalikom levél

A darált húst a hozzávalókkal alaposan összegyúrjuk, - (a vöröshagymát nagyon apróra vágjuk, a fokhagymát legjobb ha pépesítjük) - és apró gombócokat formálunk belőle
Egy serpenyőbe olajat teszünk és a gombócokat megsütjük benne. 
Közben forgassuk, hogy mindenhol megpiruljon.
Azután tálba szedjük, és a visszamaradt olajban a a másik fél apróra vágott vöröshagymát megpároljuk. 
Hozzáadjuk az apróra vágott csilit, de tehetünk bele csilipelyhet is, majd a fokhagymát. és felöntjük a paradicsomlével. Ha sűrített paradicsomot használunk adjunk vizet, hogy a sűrűséget be tudjuk állítani. Sózzuk, borsozzuk, egy kis kanál cukorral édesítjük. 
Tegyük bele az oregánót, majd rakjuk vissza a gombócokat. Együtt főzzük, amíg a hús meg nem fő, és a paradicsom besűrűsödik. 
Ekkor adjunk hozzá apróra vágott friss bazsalikom leveleket, és egyet forraljunk rajta.


Kifőtt tésztával, spagettivel, vagy makarónival tálaljuk.

Budai kuglóf

A mama szakácskönyvében leltem egy régi receptre, a többi kézzel írott papíros között. 

Nem tudom ki írta le, de nem az ő kézírása.  Már akkor is nagy divatja volt egy-egy bevált étel, vagy sütemény recept cseréjének. 

Ma ezt készítettem, és valóban egy olyan kuglóf receptje ez, amit nem lehet nem szeretni. Megalkotója méltán lehet büszke rá.

hozzávalók:

10 dkg vaj

5 dkg cukor

3 egész tojás

csipet só

3 dkg élesztő

2 dl tej

30 dkg liszt

egy-két marék mazsola

1 evőkanál kakaó

A vajat a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a tojások sárgáját egyenként. Azzal is alaposan elkeverjük. Az élesztőt kevés tejjel felfuttatjuk, csipet sót, a többi tejet, és a lisztet is hozzákeverjük. Belekeverünk egy-két marék mazsolát, majd a tojások habbá vert fehérjét óvatosan belekeverjük.

Egy kivajazott és kilisztezett kuglófformába öntjük a felét, a másik felébe egy kanál kakaót szitálunk és elkeverjük benne, majd a sárga tészta tetejére öntjük.

Egy órát langyos helyen kelesztjük, és előmelegített sütőben 180 fokon 35-40 perc alatt megsütjük.

Csináljunk tűpróbát, vagyis ha a tésztába szúrt fogpiszkálóra nem ragad tészta, akkor megsült.

Langyosra hagyjuk kihűlni. Porcukorral megszórjuk, és tálaljuk.

Kéksajtos-sonkás cakkos metélt

Szerencsére egyre többféle sajtot forgalmaznak a boltok. Szeretjük a Rokfort jellegű sajtokat, persze nem csak a jellegű, de a Rokfortot is, csak sajnos az már-már megfizethetetlen. Emlékeszem a régi évekre, majdnem utánunk dobták a kékpenészes sajtot, és persze a többit is igen olcsón adták, csak hogy fogyasszunk többet belőle. Eredeti hazájából hozták nagy részét, és más neves gyártótól. 

Szerencsések akik most is könnyen hozzájutnak ezekhez a finomságokhoz.

Most egy keveset én is vettem, mert nagyon szeretjük a  vele készült tésztát.

Elkészítése egyszerű, hiszen nem szabad túl sok mindent hozzáadni, hiszen maga a sajt adja a mártás igazi ízét.

Na, és míg el nem felejtem, természetesen házi gyúrt tésztával az igazi , olyan harapni való vastagságúval, hogy igazán összeillőek legyenek az ízek.

A gyúrt tészta most is félfogós lisztből készült. 30 dkg lisztből 2 egész tojásból, egy evőkanál olívaolajból, és kevés vízből.

Alaposan összegyúrtam, és félóra pihentetés után kinyújtottam, Atlas 150 géppel 5-ös fokozatig nyújtottam, kicsit hagytam szikkadni, majd cakkos tésztavágó adapteren átengedtem a kb 15 cm-re vágott tésztalapokat.

Forrásban lévő sós vízben 5-8 perc alatt megfőztem.

Ezt adtam az előzőleg kockára vágott vaj és olívaolajon átpirított sonkához, borsoztam, és felöntöttem 3 dl tejjel, majd 20 dkg kéksajtot elmorzsoltam, és a tetejére szórtam. 

Alaposan összekavartam, (ezért kell kicsit vastagabbra nyújtani a tésztát, mert a vékony könnyen semmivé lesz a kavargatás során) amíg a sajt el nem olvadt benne, és a tésztát mindenhol be nem vonta.

Forrón tálaljuk, akkor a legfinomabb. Ha sósabban szeretjük, tehetünk bele plusz sót, de szerintem elegendő a sonka és a sajt sóssága. Tej helyett tejszínt is használhatunk, de akkor már szerintem túl zsíros hatása lesz az ételnek.

Jó étvágyat!  

Meggyes-diós bukta

Ismét a rendes kerékvágásban éljük az életünket. Az őszi szünetnek vége, a gyerekek iskolában, és persze távol tőlünk, mi pedig igyekszünk regenerálódni, hiszen hamarosan itt a karácsony, és ismét találkozunk.

Ma egy meggyes-diós buktát készítettem, az ötletet a Gasztroangyal adása adta. Dió termett idén és már lehet használni, hiszen szépen megszáradt, a meggy pedig nyár óta pihen a cukorban. 

A tésztát a buktatorta receptje alapján készítettem, de dupla mennyiségben, hogy holnapra is maradjon a fiamnak munkába menet.

A recept itt található.

További hozzávalók:

4 tojás fehérje
20 dkg dió
10 dkg porcukor
cukrozott meggy, de természetesen jó a friss- vagy fagyasztott gyümölcs is

A tojásfehérjét kemény habbá verjük a cukorral, majd belekeverjük a darált diót.
A megkelt tésztát elnyújtjuk, majd téglalapokra vágjuk. én 24 db-ra szeleteltem. 

Mindegyik szélére evőkanálnyi halmot teszünk a habos dióból, annak a tetejére levétől lecsepegtetett meggyet rakunk.

Egymásra hajtjuk a két szélét, és kivajazott tepsibe rakjuk. Szépen egymás mellé. Jó ha összeérnek, hiszen ily módon felfelé nőnek, és a töltelék sem fog kifolyni.

A tetejét megkenjük tojássárgájával, amit kevés vízzel hígítunk, majd hagyjuk kicsit kelni. 

Mire a sütő bemelegszik 180 fokosra a buktánk is tökéletesen megemelkedik. 35-40 percig sütjük. A tepsiben még forrón megszórjuk vaníliás porcukorral, és hagyjuk hűlni. 

Langyosra kihűlve a legfinomabb.