2016. január 24., vasárnap

Gyökérkenyér






Ma én is elkészítettem a magam gyökérkenyerét.
Hetek, sőt hónapok óta szemezek vele, de csak most érkezett el az ideje.
Mivel a bolti kenyér egy nagyon rafinált dolog, mennél többet eszel belőle, annál többet kívánsz, így nem véletlen, hogy szívesebben készítek magam kenyeret. Leginkább hagyományos fehér kenyeret, vagy félbarnát, de leginkább kovásszal, vagy végső esetben élesztővel, attól függően mennyi időm van.
Tegnap este arra gondoltam, most megcsinálom, hiszen minden oldalon szembe jön velem, ráadásul nálunk a kisboltban árulják is, minden reggel lebeszélem magam a vásárlásáról.

Megnéztem mitől is gyökérkenyér a gyökérkenyér, először is az egyszerűsége miatt. Nem kell dagasztani, csak összekeverjük a hozzávalókat, és hosszasan kelesztjük. Legalább 10-12 óra kell ahhoz, hogy szép nagy lyukak keletkezzenek benne. Másodszor a hozzávalók miatt. Nem kell más, csak liszt, só, élesztő, és víz. Jó rendben kell még egy kis cukor is bele.




És az arányok a következők:

50 dkg liszt
4 dl langyos víz
1 teáskanál só
7 g száraz élesztő, vagy 1,5 dkg friss élesztő
1 teáskanál cukor

A lisztet a tálba szitáljuk, hozzáadjuk az élesztőt, a sót, és a cukrot, majd a vízzel elkeverjük, csak úgy, mintha galuskát kavarnánk, majd letakarva hagyjuk kelni legalább 10-12 órán keresztül, szobahőmérsékleten. Hideg helyen tovább is kelhet.
Ekkor egy alaposan meglisztezett munkalapra öntjük, lisztezzük, és téglalapot formálunk belőle, amit a szélesebb oldalánál feltekerünk, majd kettőt hármat még tekerünk rajta, mintha a ruhát akarnánk kicsavarni. Ettől lesz olyan gyökérkenyér forma.
Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük és hagyjuk újra kelni. Közben a sütőt 200 fokra melegítjük.
Mivel én most gázsütőben sütöm, alulra tettem egy tepsit, és amikor a kenyeret beraktam, ugyanakkor 4 jégkockát is bedobtam, hogy kellő gőz keletkezzen és még jobban meg megemelkedjen a kenyerem.
35 perc elteltével már a kész kenyeret rácsra tettem, és alig vártam, hogy kihűljön.








Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...