2009. április 1., szerda

Takarítás, takarítás

Természetesen folytatom a tavaszi nagytakarítást.

Amellett, hogy éppen kész lettem a hálóban az "ágy szoknyájával" igyekszem néhány olyan fortélyt ismét összeszedni, amivel könnyíthetünk a saját munkánkon, ráadásul mint említettem, védhetjük a körülöttünk lévő világot.

Ez mindig olyan magasztos eszméket juttat az eszembe, mint például a gyerekeinknek, unokáinknak óvjuk a természetet, stb.

Éppen ma volt a fiammal egy eszmefuttatásom.
Ő szerinte megmondják nekünk mit is tegyünk, és haragszik ezért.
Nem szeretnék politizálni, nem is teszem, így nem árulom el melyik nagyhatalommal nincs kibékülve. Azt hiszi kevés az, ha én a használt elemeket a gyűjtődobozba teszem, ha igyekszem a kertemben, a lakásomban környezetkímélő módszereket alkalmazni. Mindig azzal érvel, hogy sokkal gyorsabb elővenni a kemikáliákat, és sokkal hatékonyabbak is.
Lehet hogy ez így van. De nem érdekel. Én akkor is már csak ilyen rigolyás maradok. Nem dobom el a papírzsebkendőt, szelektíven válogatom a hulladékot, ma is minden komposztálhatót féltve őrzött kincsként kezelek. Lehet hogy butaság, de én már csak ilyen vagyok, és igyekszem ilyen is maradni.
Persze annak idején őket is úgy neveltem, hogy óvják a környezetüket, tudom meg is teszik, de valahogy mindig morognak. Talán ha egy kicsit öregebbek lesznek, ez a morgás lecsendesedik, és őszintén el merik ismerni, hogy igen is ők is védik, óvják a mi egyetlen Földünket.

Most viszont térjünk vissza a takarításra.
Ott tartok a hálóban, hogy a bútorokat kell tisztává varázsolnom.
Én mindig azzal kezdem, hogy a szekrények tetejét almaecetes vízzel törlöm át.
Ez a legmakacsabb szennyeződést is képes eltávolítani.
Mint már említettem, a szekrény tetején nálam papír van. Ezt mindig úgy helyezem el, hogy alulról nem látszik, csak én tudom, hogy ott van.
Végül is nem sokan járnak az én hálószobámban.

Természetesen a többi magas szekrény tetejére is teszek csomagolópapírt. Ez nekem könnyíti meg a takarítást, és kíméli a bútoraimat is. Elvégre nem mászik az ember minden héten a szekrény tetejére.

Néhány olyan titok, amivel fényesre tudjuk varázsolni a bútorainkat.
Fényezetlen világos bútorokat a tíkfaolaj, a sötéteket a lenolaj teszi széppé.

Ha egy liter sörhöz egy teáskanál bogáncsolajat adunk, a tölgyfából készült bútorokat tehetjük csodálatos fényessé.

A diófából készülteket viszont tejjel kell átsimítani.

A lakkozott bútorokat méhviasszal kell kezelni.

Azt hiszem ennyi éppen elég ahhoz, hogy kellemesen el tudjunk fáradni.
Mert valljuk be őszintén, a bútorok fényezése, sokkal nehezebb mint azt bárki is gondolná.





Ennek az asztalkának a tetejét decoupage technikával díszítettem


Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...