2009. április 9., csütörtök

Még mindig takarítunk





Ő Csabika, a másik legkedvesebb unokám.



Eljutottam végre odáig, hogy az ablakom is tiszta lett. Ezt leginkább azzal értem el, hogy először is,
zsírtalanítani kellett. Ecetes meleg vízzel átmostam, a keretet és az ablaküveget is. Először puha szöszmentes ruhával szárazra, majd igazi jó újságpapírra, azzal a hagyományos fekete-fehér papírral fényessé töröltem. Elmondanám az eredmény fantasztikus. Nem vagyok a modern dolgok ellen, de meg sem közelíti az üvegtisztítóval kezelt ablak a hagyományosan tisztított üveget.
Persze nehezebb is, de megéri.
Mindent helyre tettem, holnaptól a sütés-főzés örömének adom át magam.
Vasárnap lesz együtt a család, drága szüleim is akkor lesznek nálunk.

A menü vasárnapra:

- előételnek úgy gondoltam, apró falatkákat készítek. ami tényleg jól felturbózza az étvágyat.

- főételnek, birkapörkölt, főtt burgonyával
ecetes almapaprikával, csemegeuborkával,
- rántott, és sült hús, rizi-bizi,
- saláták, ubisali, telepofasaláta, és természetesen a céklasaláta, mert az unokáim szeretik.

Sütitk:

- Dettike kedvence a citromos túrótorta.
- Ági menyem a csokotortát szereti.
- Apukám a pogácsa félék rajongója
- Anyukám, a férjem, a fiam, a vejem mindent szeret, tehát sok aprósüti is kell.

Szerencsére már szinte mindent beszereztem. Holnap már csak a birkahusit kell elhoznom, szombaton pedig a zsúrkenyeret.

Imádom ha együtt a család, már alig várom. Aztán maj kipihenem magam.

most pedig megyek és vacsizok valami könnyűt, mivel hamarosan kezdődnek megint a nagy zabálások.

Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...