Bár nem ünnepeljük kimondottan a családban a Valentin napot, - alapvetően nem tartom igazi magyar ünnepnek, -szerintem az egész a pénzről szól. Mivel kiköltekezték magukat az emberek karácsonyra, a kereskedelemnek valamivel rá kellett venni őket, hogy már februárban kezdjék el költeni a pénzüket, hiszen a kereskedőnek is élnie kell valamiből. Gondolom valahogy így alakult ki ez az "ünnep".
A lényeg az egészben mégis az, hogy gondoljunk egymásra, szeressük egymást függetlenül attól, hogy a naptár mit mutat.
Azért nem feledkezem el a családom tagjairól, sütöttem nekik szív alakú kekszet, igazi szerelmes szívet, mert aki megkóstolja, ezt a diétásnak semmiképpen nem mondható finomságot, rögtön szerelmes lesz az ízbe. Abba a harmóniába, amibe belekerült. Hiszem már az első szívecske követeli a másikat, a harmadikat, és máris elvesztjük a fejünket, nem tudjuk mi az elég, még a vacsoráról is lemondanánk, csak hogy még egy szívvel többet falhassunk be. Mi ez ha nem őszinte szerelem.
1 csésze = 250 ml
Hozzávalók:
125 g vaj
1 csésze olaj
2 tojás
5 evőkanál cukor
3,5 - 4 csésze liszt
1 csomag vaníliás cukor Bourbon
1 csomag sütőpor
1 csésze dió
1 csésze mazsola
reszelt citromhéj vagy narancshéj
A lágy vajat egy egész tojással, és egynek a fehérjével, a cukorral, olajjal, és a citrom vagy narancshéjjal, valamint a vaníliás cukorral keverjük simára lehetőleg fakanállal.
3 csésze lisztet keverjük össze a sütőporral, és adjuk hozzá a többi hozzávalóhoz. Puha, de nem ragacsos tésztát kell kapnunk. Ha ragad, adjunk hozzá még lisztet. Legvégül a durvára vágott diót és a mazsolát keverjük hozzá. Nyújtsuk el, és szaggassuk ki olyan formára ahogy tetszik, és rakjuk sütőpapírral bélelt tepsibe. A tojássárgájával kenjük meg, és tegyük 180 fokosra előmelegített sütőbe. Aranybarnára sütjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése