Nyugodtan aludhatnék, hiszen szombat van. De pechemre nem tudok. Természetes, hiszen lehetne, nem kell dolgozni menni. Hogy ez miért történik rendszeresen meg az emberrel, szerintem senki nem tudja a választ. Így hát valamit ki kellett találni. Arra gondoltam a kakaó mellé, jó lenne, valami falós.
Ezért esett a választásom a diós tekercsre.
A kenyérsütőbe tettem a következőket a tésztához:
50 dkg liszt
csipet só
2 tk. cukor
3 dkg élesztő
2,5 dl tej
5 dkg margarin
tésztát dagasztattam, megkelesztettem.
Közben ledaráltam 15 dkg diót,
összekevertem 15 dkg cukorral
hozzáadtam 1 csomag vaníliás cukrot
1 citrom reszelt héját
Miután a tészta a kétszeresére dagadt, elnyújtottam, megkentem 5 dkg olvasztott margarinnal, megszórtam a darált diós keverékkel, megszórtam némi mazsolával, feltekertem mint a bejglit, srégan felszeleteltem, tepsire raktam, a tetejüket megkentem egy pici vízzel elkevert tojássárgájával, majd újra hagytam 20 percet kelni.
Előmelegített sütőben 40 perc alatt mosolygósra sütöttem.
A családom még ezután fogja meglátni.
Észre vettem, hogy ahogy az illatok kezdték átlengeni a lakás levegőjét, egyre inkább mocorogtak, sőt azt hiszem fel is keltek. Csak még kicsit várnak, nem igazán engedi őket az ágy. Hiszen szombat van, nem kell dolgozni menni. Lehet egy kicsit lustálkodni........
2010. november 27., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Kevi sodrott perec
Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra. Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...
-
Nagyon motiváltnak érzem magam, hogy elfeledjen a bolti élesztőt és társait, hogy kovásszal tudjam elkészíteni a kelt tésztákat. Az élesztő ...
-
A füge egy olyan gyümölcs, ami valójában most kezdi élni a népszerűségét. Egyre több kertben helyet kap, és bár adogat a gyümölc...