Egy kanál cukor

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni az otthoni ízekre.  Úgy igazán egy kis perecet ropogtatnék, forró teát szürcsölgetve bekuckóznék, és átadnám magam  a csöndnek, a pihenésnek. Halk zene, illatok, egy jó könyv, és nem csak a test gyógyul, de a lélek is.  Bevallom, eddig soha nem éreztem késztetést, hogy megtanuljam a Kevi perec készítését, hiszen ha ráéheztem, csak valamelyik pékségbe kellett beugrani, és már ehettem is. Otthon egész nagy szerepet játszott korábban is a pereckészítés, hiszen családok megélhetését biztosította a Kevi perec Kft, ahol "mázsa számra" készült ez a finomság.  De itt nincs olyan pékség, sőt bolt se ahol egy zacskóval megvehetnék.  Gondoltam egy nagyot, és segítséget kértem az otthoniaktól. Erre is jó a közösségi média - képzeljétek egy fél óra alatt több receptet is kaptam. Féltve örzött családi receptet épp úgy, mint már k...