Valóban megérkezett az ősz. A kis fecskék tegnap még készülődtek, ma már mind elmentek. A reggelek már meglehetősen csípősek. Felfér a kiskabát. A virágokon a lepkék játszanak, gondtalanul, vidáman, mintha örökké élnének. A kert szegletében a szőlő kelleti magát, szinte érzem a számban az ízét, ahogy az édes lé csordogál a torkomon, lehunyom a szemem, átadom magam az élvezetnek. Imádom minden fajtáját, legyen az fehér, kék, vagy akár rózsaszín. Mind, mind édes mint a méz, az istenek eledele. Az ősz nem az elmúlás ideje, -biztatom magam- a z újrakezdés ideje. Újra kezdődik a nyüzsgés, gyorsan még telerakjuk a kamrát minden jóval, hogy aztán várhassuk a telet, mert ugye a gyerekek álma akkor jő el. Újra kezdődik a hallowen-re való készülődés, majd várjuk a Mikulás érkezését, a karácsonyi készülődés közben felcsillan a gondolat, hogy mindjárt itt az új év, az új tavasz pedig mindjárt megérkezik...... A képet kölcsönvettem a http://hauseofatt.com-tól The autumn arrived really. The litt...