2012. szeptember 30., vasárnap

Habcsókos krémes frissítve

Mint korábban írtam, a legújabb kedvenc a családban a habcsók. 
Minden formában szeretjük, szerencsére az elkészítése már nem okoz gondot. Most is habcsókos krémest készítettem, csak most barack lekvár került a tésztájára. 
Nem győzöm hangsúlyozni. Nem csak mutatós, hanem igazán kiváló az íze. A habcsók roppanása, a krém puhasága, olyan élmény, amit nem sok sütemény tud nyújtani. A krémben nincs cukor, mégis annyira finom, amikor a habbal érintkezik, már-már talán nagyon is édes lenne, ha a barack lekvár savanykás íze nem fogná vissza. A receptet itt olvashatod, a képek pedig a mai adagról készültek, persze még tegnap sütöttem, mert a pihenési idő szerintem fontos.



A napi fortély is a tojásfehérjéhez kapcsolódik.

Fontos, hogy minden szobahőmérsékletű legyen a tojásfehérje, a cukor, vagy porcukor, mert csak akkor sikerül igazán sok levegőt belevinni, és itt az a cél, hogy minél több levegőt keverjünk bele.
Ha igazán kemény habot szeretnénk verni, minden képen tegyünk egy csipet sót, vagy egy kevéske citromlét a félig felvert tojásfehérjébe, és ezután tegyük bele a cukrot. Akkor igazán jó, amikor ha az ujjunk közé véve, azt összedörzsölve, nem érezzük a cukor szemcséket, tehát teljesen elolvad benne.




Nincsenek megjegyzések:

Kevi sodrott perec

  Hetek óta vágyok egy kis hazai ízre. Most szerintem túl sokat gondolok az otthoniakra.  Ettől is lehet, hogy nehezemre esik nem gondolni a...