Lángos

 Nem csak én sürgölődöm mostanában a konyhában. A szünetben az unokám és a barátja is szívesen forgolódott nálam, mintha legalábbis saját főzőműsoruk lenne. Egyik délután előálltak a nagy bejelentéssel: lángost ennének. Persze vehetnénk is — hiszen van lángosos a kisvárosban, ahol mindig sor áll — de hát valljuk be, a házi lángos valahogy mindig egy fokkal finomabb… meg legalább tudjuk, ki lopkodja közben a sajtot.

Mivel egy adaghoz szinte semmi sem kell, pillanatok alatt kimérték a hozzávalókat, és már járt is a dagasztó. 

A hozzávalók 

• 40 dkg liszt
• 1,5 dl langyos tej
• 1,5 dl langyos víz
• 2,5 dkg friss élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 2 teáskanál só
• 3 evőkanál olaj

 

A kelesztést viszont kicsit nehezen viselték — a lelkesedés mindig gyorsabb, mint az élesztő — ezért javaslatomra inkább fokhagymát pucoltak és sajtot reszeltek. Így már szinte repült az idő…

Végre eljött a „cipzár ideje” (ahogy ők nevezték a tészta nyújtását), és gyorsan megtanulták, hogyan kell formázni a lángost. Még tíz perc pihenő a tésztának, addig felforrósodott az olaj — és már sült is az első, a második… majd a nyolcadik.

Puha lett, illatos és olyan csábító, hogy a szomszéd macska is komolyan elgondolkodott a bekopogáson. Fürdőslángos ide vagy oda — a házi bizony sokkal élvezetesebb. És ami a legjobb: együtt készült.”